A Jobbik elnöke szerint a magyaroknak szabadság kell, a párt pedig azért akar győzni április 6-án, hogy feltámassza Magyarországot.
Vona Gábor a Jobbik március 15-i ünnepi nagygyűlésén Budapesten arról beszélt: a megemlékezéseken gyakran emlegetik, hogy a szabadság szép dolog, arról azonban kevés szó esik, hogy 2014-ben szabadok vagyunk-e valójában. Felvetette: szabad-e az a magyar, amelytől európai munkát várnak, európai árakon vásárol, de ha megkapja fizetését, „vietnaminak érzi magát”. Kifogásolta, hogy Magyarországnak nincsenek gyárai, saját termelőipara, hanem másoknak dolgozik rabszolgaként, s az ország fiai százezrével menekülnek saját hazájukból.
Bírálta, hogy a bankok – a kormányok közreműködése mellett – nyugodtan átverhetik az embereket, csak azért, mert fedelet szeretnének a fejük fölé. Hozzátette: szabad-e az a nép, amelynek vezetői lopnak, csalnak, hazudnak, majd elbújnak a mentelmi joguk mögé.
Vona Gábor kijelentette: nem vagyunk szabadok és valódi gazdasági szabadságharc kell, „nem olyan fideszes-féle”, ami sokkal inkább Orbán Viktor hatalmi harca volt, semmi köze a magyar nemzethez. A pártelnök ismét miniszterelnök-jelölti vitára hívta ki a kormányfőt, felszólítva: ne meneküljön el.
Kitért arra: sem őt, sem a jobbikosokat nem lehet szervezett óriásplakát-rongálásokkal, titkosszolgálati akciókkal, életveszélyes fenyegetésekkel megfélemlíteni. Vona Gábor utalt arra, hogy nagyapja kész volt meghalni Erdélyért, s ha neki is az a sorsa, hogy meghaljon ezért az országért, ezért a nemzetért, azt büszkén fogja vállalni. Mint fogalmazott, nem a jobbikosok felelősek az elmúlt 24 évért, a növekvő államadósságért, a félmillió külföldre menekült magyarért. Ha lesz megélhetés, rend, elszámoltatás, akkor leszünk szabadok – emelte ki, hozzátéve, a megélhetés tisztességes béreket, nyugdíjakat, a fiataloknak életkezdési lehetőséget jelent; a rendőrség mellett csendőrségre is szükség van; az elszámoltatás részeként pedig fel kell oldani a titkosításokat és eltörölni az országgyűlési képviselők mentelmi jogát.
Az ellenzéki pártelnök úgy vélte: „a szabadság ma is itt él bennünk, és elég egy szikra, hogy Attila unokái és Árpád gyermekei megmutassák erejüket”. Hangsúlyozta: „nem fogunk holmi Gyurcsányok és Orbánok kedvéért megváltozni, nem fogjuk a hazánkat feladni, nem leszünk gyarmat”.
Vona Gábor azzal zárta beszédét: fokról fokra, lépésről lépésre talpra fogják állítani az országot, egyesítik a családokat, megmentik a gazdaságot, a magyar embereket.
A nagygyűlésen felszólaló Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes beszédében a bankok elszámoltatását és a devizakárosultak kártérítését ígérte. Úgy fogalmazott: ma „egy 26 éves borsodi nagypapának” több kedvezmény jár, mint egy átlagos devizahitelesnek. Jelezte: a Jobbik gazdaságfejlesztési programját, a Hét vezér tervet 60 milliárd forintból el lehet indítani, s ez az otthon- és a munkahelyteremtésre is választ ad.
Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke pedig a jobbágyfelszabadítással párhuzamot vonva azt emelte ki: minden honfitársat emberszámba kell venni, az ország felemelkedésének záloga a dolgozó, becsületes ember, akkor is, ha kevés a keresete. Az ellenzéki politikus egyebek mellett az egykulcsos adórendszer eltörlését és a munka törvénykönyvének megváltoztatását ígérte, s úgy vélte: április 6-én a kiszolgáltatottságra kell nemet mondani.
A rendezvény második harmadában elkezdett esni az eső, ekkor többen elhagyták a helyszínt, vagy a környező házak falaihoz állva hallgatták tovább a felszólalókat. A színpad a József Attila utcában a Hercegprímás utcai torkolatban állt, az ünneplők a Bajcsy-Zsilinszky úti torkolatáig és szellős sorokkal a Paulay Ede utcáig álltak, a Bajcsy-Zsilinky úton két kivetítőn is figyelemmel lehetett követni a beszédeket. A legtöbben árpádsávos és jobbikos zászlót lengettek, de többen székely zászlót is magukkal vittek.
A nagygyűlés békés volt, és a szakadó eső és az erős szél ellenére a Lord együttes koncertje is a tervezettnek megfelelően megkezdődött.
