Március 30-án, vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára kell előre állítani az óráinkat. Az óraátállítás kérdése régóta foglalkoztatja a lakosságot. Sokak szerint tele van előnyökkel, mások inkább feleslegesnek érzik. Utánajártunk, mi az igazság!
A módszert egységesen alkalmazzák Európa-szerte, melynek lényege, hogy a tavaszi átállításkor hivatalosan áttérünk a nyári időszámításra, ami óráinkat közelebb igazítja a nap járásához. Célja, hogy a lakosság szokásos reggel hét és este tíz óra közötti ébrenléti ideje a természetes nappali világosság idejével minél jobban egybe essen.
Bobák Andrea, A MAVIR Zrt. kommunikációs munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy becsléseik szerint az óraátállítás révén 100-120 Gwh villamos-energia és nagyjából bruttó 5-6 milliárd forint az eredmény.
– Ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami így közel hatmilliárd forinttal csökkenti a villanyszámlát – magyarázta Bobák. – Azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy a megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli, hanem a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító vállalat szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Ezekből az látszik, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése.
Magyarországon a nyári időszámítás 1996-ig szeptemberben ért véget, ekkor egy kormányrendelettel igazították a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez. Így tehát a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart.
– Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában ez időzónánként változik – tette hozzá Bobák Andrea.
Októberben egyébként készült egy online kutatás, ahol a több mint hatezer válaszadó 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eltörölné az óraátállítást.
[box title=”Amerikából jött az ötlet”]Az alternatív időszámítást elsőként az USA-ban vezették be 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt, ezt vette át később Magyarország is. 1954 és 1957 között például a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia megtakarítási céllal.[/box]
