A márciusban életbe lépett új Polgári törvénykönyv egyik leginkább figyelemmel kísért eleme a családjogi rész, ezen belül is az élettársi kapcsolatra vonatkozó rendelkezések. A várakozásokkal ellentétben az élettársak a házastársakhoz képest továbbra is kevesebb jogot birtokolnak, ugyanakkor történtek olyan változások is, amik kényelmesebbé és átláthatóbbá teszik ezt az együttélési formát.
Az élettársak az előző Ptk.-hoz hasonlóan továbbra sem számítanak közeli hozzátartozóknak, ami többek között a vagyonjogi ügyek és az öröklés kapcsán jelenthet jogi nehézségeket. Célszerű az élettársaknak ezért vagyonjogi szerződést kötni, mert ezzel átláthatóbbá válik a helyzet. Ha nincs szerződés, akkor az élettársak külön vagyonszerzőknek minősülnek, vagyis a vagyonelkülönítés rendszere érvényesül – mondta dr. Temesi Erika, családjogi szakjogász, mediátor, a Társak Tanácsadó Központ vezetője.
Az öröklési jog kapcsán jelentős változás, hogy ha a végrendeletet hagyó fél végrendeleti örökösként a házas- vagy élettársat jelölte meg, de a halál időpontjában már nem áll fent a kapcsolat, akkor a végrendelet hatályát veszti.
Eddig sem volt és most sincs jogi akadálya az élettársak gyerekvállalásának. Fontos különbség viszont a házastársakhoz képest, hogy ha élettársaknak születik gyermekük, akkor az apának a gyámhatóság előtt egy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie, így töltődik be az apai státusza. A szülő és a gyermek jogi viszonya továbbra is független attól, hogy a szülők milyen jogi viszonyban vannak egymással. Amennyiben az élettársi kapcsolatban élő szülő anyai vagy apai jogállást tölt be, ugyanazok a jogok illetik és kötelezettségek terheli őket, mintha házasságban élnének. Élettársak továbbra sem fogadhatnak közösen örökbe gyereket, ahogy eddig sem tehették.
Ez utóbbi tiltás különösen az egynemű párok számára hátrányos, akik számára egyedül az élettársi viszony létezik opcióként (illetve a bejegyzett élettársi viszony, amivel viszont egy külön jogszabály foglalkozik, a Ptk.-ban nincs erre vonatkozó rész). Addig, amíg a magyar jog nem fogja elismerni az egyneműek házasságát, sosem lesznek olyan jogaik, mint a házastársaknak – mondta dr. Temesi Erika.
Az egyik fontos szabály, hogy abban az esetben, ha az élettársak között az életközösség legalább egy évig fennállt és gyerekük is született, akkor a kapcsolat megszűnése után lehet tartásdíjat kérni. Eddig élettárs nem volt jogosult tartásra, ami akkor jár, ha valaki önmaga hibáján kívül nem tudja eltartani magát. Ez a mindennapi szóhasználatban az asszonytartás nevet viseli – magyarázta a családjogász.
Szintén előnyös módosulás az új Ptk.-ban a lakáshasználat rendezése. Eddig gyakran megesett, hogy ha valamelyik félnek nem volt tulajdonrésze a közösen használt ingatlanban, akkor a kapcsolat megszűnése után egyszerűen el kellett hagynia a lakást akkor is, ha közös gyermekük volt – meséli mediátori tapasztalatait Temesi Erika. – Fontos szabály, hogy az élettársak lakáshasználatának rendezéséről a családjogi könyv immár egyértelműen rendelkezik. Ha az élettársak nem rendezték szerződésben a közösen használt lakás további használatát, akkor arról bíróság dönthet, erre nem volt eddig lehetőség. Ha az élettársak legalább egy évig együtt éltek és gyerekük is van, akkor a bíróság feljogosíthatja arra azt a volt élettársat, aki a kiskorú gyereket neveli, hogy a másik fél kizárólagos tulajdonát képező lakásban maradjon.
Az új Ptk.-ban lényegében olyan szabályokat fogalmaztak meg, amiket eddig a bírói gyakorlat alakított ki. Az élettársak jól járnak azzal, hogy rengeteg új szabály került rögzítésre, hiszen korábban mindössze két bekezdés vonatkozott rájuk a polgári törvénykönyvből, ezzel szemben most sokkal részletesebbek a vonatkozó szabályozások.
