Az orosz államfő azzal fenyegette meg a kijevi döntéshozókat, hogy következményei lesznek az „ukrán nép elleni akciónak”, és azok érinteni fogják az orosz-ukrán állami kapcsolatokat is. Vlagyimir Putyin egy szentpétervári sajtófórumon csütörtökön a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleteket komoly bűncselekménynek, a kijevi hatalmat pedig juntának nevezte.
Az orosz elnök nem részletezte, milyen következményekkel járhat az ukrajnai akció. Azt mondta, hogy „amennyiben a jelenlegi kijevi rezsim a hadsereget kezdte bevetni Ukrajnán belül a lakosság ellen, akkor ez egy nagyon komoly bűncselekmény saját népe ellen”. Hozzátette, hogy még Viktor Janukovics, – Moszkva álláspontja szerint – Ukrajna törvényes elnöke sem határozta el magát arra, hogy bevonja a hadsereget a kijevi tüntetések szétkergetésébe, bár erre neki volt felhatalmazása.
Vlagyimir Putyin szerint a jelenlegi kijevi hatalomnak nincs ilyen felhatalmazása, lépéseinek törvényessége pedig korlátozott. „Ez egy junta, egy bizonyos klikk” – mondta. Szerinte az Oroszországgal szomszédos Kelet-Ukrajnában folyó terrorellenes akció nem a konfliktus kiélezett szakasza, hanem „büntető művelet”.
Az orosz elnök a függetlennek nevezett regionális és helyi sajtó képviselőivel szervezett szentpétervári találkozón közölte, hogy amennyiben a Krím nem vált volna az Oroszországi Föderáció részévé, a helyzet a félszigeten sokkal rosszabban alakult volna, mint Délkelet-Ukrajnában. „Ha nincs Oroszország valódi támogatása a Krímben élő embereknek, akkor ott nem lehetett volna megvalósítani az állampolgárok akaratnyilvánításának civilizált folyamatát” – fogalmazott az orosz államfő. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy Moszkva mindent helyesen és idejében tett meg.
Putyin az orosz fegyveresek biztosításával március 16-án megtartott krími népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők csaknem 100 százaléka igent mondott a félsziget Oroszországhoz való csatlakozására. A szimferopoli parlamentben egyoldalúan kikiáltott Krími Köztársaságot és a félszigeten lévő különleges státuszú Szevasztopol várost március 21-én új jogi alanyként csatolták Oroszországhoz.
Az orosz államfő nehezményezte, hogy a múlt csütörtöki genfi megállapodásban meghatározott feltételek nem teljesülnek: sem a Jobboldali Szektort, sem a többi ukrán radikális szervezet nem fegyverezték le, és a különböző csoportosulások nem hagyják el az általuk elfoglalt épületeket.
Eközben az orosz külügyminiszter is élesen bírálta a kijevi hatalmat a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletek miatt. Szergej Lavrov libanoni kollégájával folytatott moszkvai tárgyalása után kijelentette, hogy mindez annak a „felelőtlen politikának az eredménye, amely a szélsőségesen nacionalista, (…) nagyrészt neonáci csoportosulásokra támaszkodik, amelyeket a február 21-én Kijevben (Viktor Janukovics és az ukrán ellenzék között) létrejött megállapodás értelmében le kellett volna fegyverezni”.
Lavrov szerint a kijevi hatalom nyugati támogatása azt jelzi, hogy nem akarnak Ukrajnában nemzeti egységkormányt létrehozni.
