Mindig velünk van, mindent tud rólunk, de mi semmit sem róla – ez a mobilunk. Vele dolgozunk, rajta keresztül éljük szociális életünket, segítségével tanulunk és tájékozódunk. Elengedhetetlen kelléke mindennapjainknak, ám vajon mit szól mindehhez a testünk?
Az eletromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás hullámformájú mágneses tér. Fénysebességgel terjed, energiát szállít. Elektromágneses sugárzást bocsájt ki a rádió, a televízió,a mikrohullámú sütő, a mobiltelefon, az izzók, a fénycsövek is. Szaklapok szerint a minket körülvevő sugárzás mennyisége, vagyis az elektromágneses erőtér, a rádió felfedezése óta csak nőtt és nőtt, de az, hogy mi a biztonságos sugárdózis, máig nem lehet tudni.
Bizonyos vélekedések szerint a világ eddigi legnagyobb biológiai kísérletének vagyunk mind részesei. Ugyanis a fentebb felsorolt elektromágneses sugárzást kibocsátó tárgyak közül egyedül a mobiltelefon hatásai ismeretlenek. Erre az állításra alapozva publikálta Overpowered című könyvét Martin Blank, fizikus-kémikus, az elektromágneses sugárzás nemzetközi hírű kutatója.
Hernádi István neurobiológus, a PTE egyetemi docense is kutatja az elektromos sugárzások hatását. Mint mondta, ez nagymértékben függ a frekvenciától, a sugárzott energiától, a sugárzó forrás távolságától, valamint az expozíciótól. Ezeknek figyelembevételével kimondható, hogy a mobiltelefon adja a legnagyobb sugárdózist, hiszen ha telefonálunk, az agyunktól csupán pár centiméterre tartunk egy lüktető elektromágneses teret.
– Még nem bizonyítható a mobiltelefon káros hatása az idegrendszeri működésre, de azt biztosan tudjuk: ha a mobiltelefon elektromágneses tere alacsony frekvencián pulzál, akkor interakcióba léphet az agy hullámtevékenységével, ez pedig felszínessé teheti az alvást – avat be Hernádi István neurobiológus.
Agyi anyagcsere
Egy másik amerikai kísérlet 2009-ben arra kereste a választ, hogy a mobiltelefonnak vajon vannak-e az agyi aktivitásra kifejtett hatásai. A kísérlet során az alanyok füléhez bekapcsolt mobiltelefont tettek – lehalkítva -, majd úgy figyelték az agyműködést, hogy mindkét telefon kikapcsolt állapotban volt. Eredményeik szerint a mobil hullámai az agy átlagos anyagcseréjét nem változtatják meg, de a készülékhez legközelebb eső agyi területen pár százalékos anyagcsere-fokozódást mutattak ki, annak bármilyen káros következménye nélkül. Később, 2010-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által vezetett 31 fős kutatócsoport kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik 10 éven át vagy annál tovább használtak mobiltelefont, megduplázódott az agyi glioma, vagyis a rák egyik típusának kockázata.
Mivel hosszú távon az eredmények nem bizonyítottak, ezt az eredményt sem kezelhetjük szilárd bizonyítékként a mobiltelefonok káros, rákkeltő hatására.
Mi a megoldás?
Hernádi István szerint a ma használatos korszerű mobiltelefonok teljesítményét nemzetközi szabvány határozza meg. Már a gyártó úgy állítja be, hogy semmilyen, vagy csak minimális élettani hatásai lehetnek a készülékeknek. S bár még nincs teljesen konkrét bizonyíték az egészségkárosító hatásukra, jobb óvatosnak lenni és a mobilt minél távolabb tartani a fülünktől, vagy kihangosítva használni.
