A soknemzetiségű Pécsen nagy számban élnek és tanulnak kétnyelvű gyerekek. Összetett kérdés, hogy vajon előny-e vagy hátrány kétnyelvűnek lenni. Utánajártunk.
Kit nevezünk kétnyelvűnek?
Schnell Zsuzsanna, a PTE Nyelvtudományi Tanszék oktatója szerint kétnyelvű válhat abból a gyermekből is, aki csecsemőkorától, vagy abból, aki csak páréves korától kezdi el tanulni a két nyelvet aktívan. Hozzáteszi, hogy az a gyermek kétnyelvű, aki legalább 25%-ban használ egy másik nyelvet a mindennapokban.
Több nyelv, nehezebb tanulás?
Nyelvész oktató szakember elmondta, hogy az úgynevezett kritikus periódusban (0-5 éves kor) a gyermek rendkívül könnyedén tanulja a nyelvet. Sokkal könnyebben, mint egy felnőtt. A két nyelv tanulásának könnyedségét befolyásolja a hallott nyelv mennyisége és minősége is, aminek mindenképpen természetes környezetben kell zajlania.
Korai különbségek
[note note_color=”#f5ca70″]A korai különbségek alatt eltérő nyelvi építkezést értünk, ami semmiképpen sem jár lemaradással – szögezik le a nyelvészek.[/note]
Pléh Csaba, Széchenyi-díjas pszichológus és nyelvészprofesszor szerint a kétnyelvű gyermekek korábban kezdik el építeni a két nyelvet, mivel korábban megtanulják, hogy a tárgy és a tárgy neve nem azonos. Ez a korai különbség később minőségi előnnyé válhat.
Előnyök
A mai iskolások számára elengedhetetlenül fontos az idegen nyelv ismerete, emiatt a kétnyelvű gyerekek egyértelműen előnyben vannak. Schnell Zsuzsanna szerint továbbá szellemi rugalmasságot ad, hogy folyamatosan két nyelven gondolkodnak, nagyon hatékonyan tudják az információt fontosság alapján szűrni, valamint nagyon jó rendszerezők, ami a gondolkodásbeli információk tárolását és felhasználását illeti. Kutatásokból pedig kiderül, hogy évekkel késlelteti az öregkori elbutulást, valamint az Alzeimer-kór kialakulását.
Hátrányok
A szakember szerint hátrányt elsősorban a társadalmi és oktatási keretek rugalmatlansága ad, hiszen a kétnyelvű gyermek sok esetben nem talál megfelelő oktatási intézményt. A kétnyelvűek, mivel egyszerre két szótárt építenek, a használatban lévő szókincsmérő teszteken lassabb nyelvfejlődést mutathatnak.
[note note_color=”#f5ca70″]- Visszafordíthatatlan károkat okozhatunk, ha úgy akarjuk gyermekünket kétnyelvűvé nevelni, hogy nem találkozik az egyik nyelv természetes környezetével – hiszen a dajkanyelv hiányozni fog a baba életéből – int óva a szakember.[/note]
Mikor érdemes elkezdeni?
Schnell Zsuzsanna szerint az iskolai nyelvoktatást első osztályos korban, éneklős, játékos módszerekkel ideális elkezdeni – ha a kisgyereknek nem természetes környezete a két nyelv, akkor ennél előbb nem szabad erőltetni, mert csak elmegy a kedve a nyelvtanulástól.
[box title=”Wakabayashi Noémi, japán-magyar” box_color=”#ff8f94″]Édesanyám magyar, édesapám japán. Annak ellenére, hogy japánul folyékonyabban beszélek, a magyart jobban kedvelem – sokkal őszintébb nyelv, könnyebben ki lehet vele fejezni az érzelmeket. Kisgyermekkoromban passzívan tanultam a magyart, értettem, de nem beszéltem. Mára már azonban mindkét nyelvvel könnyedén bánok, és ezt hatalmas előnynek tartom.[/box]
[box title=”Gyöngyös Bence, magyar-horvát” box_color=”#8db8fc”]Édesanyám horvát, édesapám magyar származású. Magyarországon születtem, de horvát nemzetiségi óvodába, általános iskolába és jelenleg horvát gimnáziumba járok. Magyarul jobban beszélek, de a horvát nyelv közelebb áll a szívemhez – első szavaimat is horvátul mondtam ki. Óvoda legelején kevertem a magyar és a horvát kifejezéseket, de nagyon hamar megtanultam, hogy két különálló nyelvről van szó.[/box]
