Az Európai Unió 2020-ig tartó költségvetési ciklusában 200-250 milliárd forintot fordíthat Magyarország árvízvédelemre – mondta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese pénteken Baján, az Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2014 című konferencia előtt tartott sajtótájékoztatón.
A fejlesztések nagyságrendjét nehéz becsülni, de az látható, hogy az Európai Unió egy költségvetési ciklusán belül nem tudjuk a teljes kiépítést megvalósítani – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.
Láng István leszögezte, hogy kevés kivételtől eltekintve a vízügyi fejlesztések már mind uniós forrásból valósulnak meg. Ahol nincs idő kivárni az EU-forráshoz jutás idejét, csak ott kell magyar költségvetési forrást felhasználni – tette hozzá.
Láng István szólt arról, hogy a konferencia arra ad lehetőséget, hogy bemutassák az árvízi védekezésről készült jogszabályt, illetve hogy mit fognak tenni a közeljövőben.
Az első lépcsőben elkészítünk valamennyi folyóra egy nagyvízi mederkezelési tervet, amely a jelenlegi helyzetet rögzíti és rámutat azokra a lehetséges fejlesztésekre, amelyekkel az árvíz kordában tartható, adott esetben csökkenthető – fűzte hozzá.
Ez 67 tervet jelent, amelyek első változatát december 31-ig készítik el, majd társadalmi vita után miniszteri rendeletben tervezik kihirdetni, így a fejlesztések a hullámtérben rendezetten történhetnek meg.
Nem tiltani akarunk, hanem annak érdekében fejleszteni, hogy az árvíz levonulását megkönnyítsük – mondta.
Külön készítenek városokra lebontott önálló nagyvízi mederkezelési terveket is.
Láng István a jelenlegi árvízi helyzetről is beszámolt, kiemelve, hogy a Dunán egy árhullám vonul le, amely jelenleg a Szigetköz magasságában tetőzik, de ez Bajánál nem fogja elérni az elsőfokú szintet sem.
Zsigó Róbert, Baja polgármestere emlékeztetett a 2013-as dunai árvízre, melynek tapasztalatait felhasználva egy-másfél hónapon belül elkészül egy olyan anyag, amely tartalmazni fogja, hogy mit kell elvégezni ahhoz, hogy a bajai emberek még nagyobb biztonságban éljenek.
Felidézte, hogy 2013-ban a Petőfi-szigeten folyt a legnagyobb védekezés.
Álláspontja szerint, ha egy olyan védmű épülne, amitől nem látható és nem közelíthető meg a víz, akkor a szabadidő, sport és turisztikai funkcióját részben elveszítené a Petőfi-sziget.
Olyan megoldást kel találni, amely megőrzi a sziget vonzerejét, mert a városnak a turizmus az egyik kitörési pontja – hangsúlyozta Baja fideszes polgármestere, a választókerület országgyűlési képviselője.
