A Támasz Alapítvány szakmai vezetője, Hajdu Krisztián szerint ugyan a hajléktalankérdés komplexen kezelendő, de a londoni példát kellene alkalmazni Pécsen, amibe bizony beleférnek a komolyabb szankciók is.
A pécsieken kívül az üzlettulajdonosok is kiakadtak azon, hogy elbukott a Fidesznek az a javaslata, amellyel keményen felléphettek volna a pécsi padokon alvó, legtöbbször hullarészegen üvöltöző, csoportosan kéregető agresszív hajléktalanokkal szemben.
A rendelettervezetet némi meglepetésre azonban a képviselők – köztük a Fidesszel szövetséges ÖPE is – leszavazta. A csövesek így továbbra is gondtalanul „pihenhetnek” bárhol a városban, hiszen őket nem zavarja semmi – csak a városban élő több mint 150 ezer embert az, hogy sokszor közegészségügyi kockázatot is jelentenek.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere az elbukott javaslat után úgy döntött, hogy megkérdezik a pécsieket, hogy egyetértenek-e a programmal, amit indítottak volna. Ha igen, ha a többség úgy gondolja, hogy minél előbb lépni kell, akkor újra megpróbálják elfogadtatni a rendeletet a képviselőkkel. Úgy tudjuk, a telefonos felmérés a napokban indul el.
Eközben már egy programjavaslat is formálódik a Támasz Alapítványnál. Hajdu Krisztián, a szervezet szakmai igazgatója amondó, a problémát kezelésében van helye a szigornak is.
– A londoni példát kellene alkalmazni Pécsen is, ott a hajléktalannak két választása van: vagy igénybe veszi a szociális munkás segítségét és hajléktalanszállóra megy, vagy rendőrségi eljárás indul ellene, fogdára kerül, aminek a költségét ki kell fizetnie – mondta Hajdu Krisztián. – Tehát ott is tesznek rendészeti intézkedéseket.
A brit fővárosban működő rendszer azonban nem ilyen egyszerű. Ott ugyanis minden, a hajléktalanokkal kapcsolatba kerülő szervezet egy közös adatbázist használ, így tudják, ki milyen ellátásban részesült, vagy éppen fogdára került-e. A londoni rendszer másik fontos eleme, hogy a szociális ágazat különböző szereplői között folyamatossá vált a párbeszéd, a kommunikáció, ami nemcsak pénz kérdése – mondta Hajdu Krisztián, hanem egyszerűen össze kellene kapcsolni a most széttagolt rendszert.
Hozzátette: önmagában az, hogy munkalehetőséget biztosítanak a fedél nélküliek számára, még nem megoldás, hiszen bár a többség dolgozna, vannak olyanok, akik egyáltalán nem hajlandóak erre.
A pécsi belvárosban pedig többnyire az a 20-25, szakmai körökben jól ismert hajléktalan kéreget és lézeng, akik nem csak hogy alkoholisták, de még drogfüggők is, emelett pszichiátriai kezelésre is szorulnak.
[note]
Az 1930-as években is panaszkodtak már a pécsi belvárosban az üzlettulajdonosok arra, hogy túl sok a koldus a belvárosban. Hajdu Krisztián szerint Esztergár Lajos – akit később Pécsett polgármesterré is választottak – ezért azt találta ki, hogy belvárosi üzletek, cégek, szervezetek fizessenek bizonyos hozzájárulást, amiből munkát tudnak adni a kéregetőknek, így például utcaseprők, kifutófiúk lettek. Az általa kidolgozott módszert pécsi normaként emlegetik a szakmában. [/note]
