A kirekesztés kevesebbé, az egymásnak megadott kölcsönös tisztelet azonban gazdagabbá tesz mindannyiunkat – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából szombaton, a Csepelen rendezett megemlékezésen.
Az államfő szerint az egymásnak megadott tisztelet lehet az a kulcs, ami kaput nyithat számunkra, hogy még közös múltunk szégyenéből és fájdalmából is új világot formálhassunk.
Áder János ünnepi beszédében kiemelte: a tisztelet, mindenkit megillet, a legszegényebbeket, a legelesettebbeket is. Mindenkit, aki maga is tiszteletben tartja mások szabadságát, emberi jogait, emberi méltóságát. Politikai nemzetünk erejét növeli, ha tiszteljük egymásban az embert, és tiszteljük egymásban a magyart – fogalmazott a köztársasági elnök, aki őszintén kívánta, hogy a 21. század magyarsága erre a tiszteletre építse fel önbecsülését.
Azért gyűltek össze, hogy az auschwitzi haláltáborba deportált cigányok kíméletlen megsemmisítésének 70. évfordulóján közösen ítéljék el „a második világháborús népirtások aljas kiagyalóit, sem Istent, sem embert nem tisztelő kegyetlen végrehajtóit” – mondta.
„Azért gyűltünk össze, hogy közösen utasítsuk el a faji megkülönböztetés minden formáját, minden megnyilvánulását. Azért gyűltünk össze, hogy közösen mondjuk ki, okultunk az európai történelem és saját történelmünk egyik legfájdalmasabb leckéjéből. Azért gyűltünk össze, hogy a mai napon közösen tegyük nyilvánvalóvá, hogy amikor a cigány holokauszt áldozataira emlékezünk, nem csak a megszomorítottak, megalázottak, meghurcoltak és tömegesen elpusztítottak emlékének adózunk” – fogalmazott.
Áder János hangsúlyozta: mindenkinek tudnia kell, hogy azokban a vészterhes időkben bárki áldozattá válhatott. Bárki, akinek a náci eszme alapján nem volt megfelelő a származása, nem volt megfelelő a vallása, nem volt megfelelő a politikai hovatartozása. A történelem megtanított minket arra, hogy minden diktatúra legelőször a személyes szabadságot és az emberi méltóságot veszi célba – fűzte hozzá.
A köztársasági elnök szerint ki kell mondani, hogy a magyar zsidók és a hazai cigányság tragikus meghurcoltatásában „a magyar állam számos képviselője, megannyi cinkos propagandistája, ezernyi náci szellemiségű tisztségviselője, csendőre és nyilas különítményese is tevékenyen részt vett”. Az áldozatok emléke előtt fejet hajtva ki kell mondani, hogy az akkori magyar államnak súlyos felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett hazánkban. Ki kell mondani, hogy a hazánk német megszállását követő tragédia az akkori magyar államnak is szégyene. A népirtásokért viselt felelősség nem egyedül a hitleri Németországé. Súlyos és elévülhetetlen felelősség terheli az európai országok náci kollaboránsait is – hangoztatta az államfő.
Leszögezte: ami ebből a mi szégyenünk, azzal nekünk, magyaroknak kell szembenéznünk. Fel kell tennünk a kérdést: hogyan juthattunk odáig, hogy a magyar állam magyar honfitársaink százezreit fossza meg a nemzethez tartozás lehetőségétől? Hogyan juthattak az akkori magyar állam képviselői odáig, hogy egy idegen hatalom elvárásait kiszolgálva a pusztulás poklába küldjék jogfosztott honfitársainkat? Mi, magyarok hogyan üthettünk ilyen mély sebet saját nemzetünkön? – sorolta a kérdéseket Áder János.
Makai István, a Roma Polgári Tömörülés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy ez a nap a gyász, az emlékezés és az újjászületés napja.
Az új Roma Történeti Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központtal hétköznapi hősöknek állítanak emléket, akikre mindannyiunknak emlékezni kell – mondta. Lehetőséget ad arra, hogy a többségi társadalomnak megmutassák azt a felemelően szép kultúrát, amit a cigányság képvisel. Megmutatták, hogy a cigányság saját erejéből is képes tenni hagyománya, kultúrája megőrzése érdekében – mondta. Makai István szólt arról is, hogy új célok szükségesek ahhoz, hogy a cigányság egyenes gerinccel, hittel újjáépíthesse saját közösségét, és elfoglalja a magyar társadalomban méltó helyét.
Az ünnepi beszédek után felavatták és megkoszorúzták a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját, majd átadták a központot, és elhelyezték az emlékezés virágait.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra SS-katonák több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
