A győzelmet minden kisiskolás gyerek szereti, mert dicsérettel, sikerrel és örömmel jár, a versenyzés alatti izgalmat, a tétet és a környezeti nyomást azonban kevésbé. Megpróbáltunk utánajárni, hogy a rengeteg aranyérem a lényeges a szoba falán, vagy inkább arra törekedni, hogy a gyermek igazán átélje, élvezze azt, amit csinál.
Nem mindegy, hogy milyen stressz
Legelőször az 1930-as évek derekán Selye János vezette be a stressz fogalmát. A psziché és a test interakcióját vizsgálta, és arra jött rá, hogy vannak olyan hatások a mindennapi életben, melyek a lelkünkre hatnak, ám mégis a szerveink működését befolyásolják.
Valachiné Geréb Zsuzsanna, pécsi gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológus elmondja, hogy a stressz az élet velejárója. Az igalom és a feszültség lehet pozitív is (egy izgalmas játék, egy jó film vagy kaland) és negatív is (például a külső nyomás vagy egy megrázó életesemény). A negatív stressz, vagyis a distressz olyan érzelmi és/vagy fizikai hatás ami lemeríti a szervezetet és ellehetetleníti a megküzdést hosszú távon.
(A hétköznapi nyelv éppen a distresszt nevezi stessznek.)
Egy gyermek számára kellemes stressz és játék lehet egy fogócska, és biztosan distressz a veszekedő szülők és felnőttek. A szakember elmondja, hogy a versenyhelyzetek attól függően válnak stresszé vagy distresszé, hogy mi a kontextus és hogy mit gondol róla a környezet és a gyermek maga.
[note note_color=”#ff6966″]
A „flow” élmény: A gyermekpszichológus figyelmeztet, hogy a legfontosabb, hogy a verseny az élményre és a folyamatra helyezze a hangsúlyt, ellenkező esetben befeszülés lehet az eredménye a kellemes élmények helyett. Tehát inkább a „flow”, vagyis a tökéletes élmény, ami a sikerességet, megelégedettséget, ugyanakkor belemerülést és koncentrációt jelent – aranyérem nélkül.[/note]
A szülők és pedagógusok feladata
Az izgulás is tartozhat minkét kategóriába, ahogy előbb említettük ez csakis kontextustól függ. Erre hozunk három példát, hogy jól lehessen érteni, bizonyos szituációk hogyan tudnak átfordulni kellemes izgulásból feszült distresszé.
[box title=”A felelés izgalma” box_color=”#ffb68f”]
Nem mindegy, hogy a tanuló egy olyan környezetben felel, ahol a tanár a gyenge pontokra kíváncsi, és a társai hajlamosak kinevetni, vagy olyanban ahol sok az esély a pozitív kimenetelre, a pedagógus arra kíváncsi, hogy mit tud a gyermek, mik az ötletei és nézetei.[/box]
[box title=”Egy mese hatásai” box_color=”#99cdff”]
Ha egy izgalmas mesét (filmet) néz a gyerek otthon, az lehet kellemes stressz, ám ha este egyedül nézi ugyanezt a filmet egy sötét szobában, ráadásul még ijesztő részek is vannak benne, akkor valószínűleg distresszt fog kiváltani belőle.[/box]
[box title=”A kidobó” box_color=”#99ffb9″]
A kidobós játék tökéletes példája az izgulás két pólusának, hiszen lehet enyhe kellemes stressz, ám ha valaki ügyetlen a labdajátékokban és ezért cukkolják is társai, akkor egy nem kívánt, negatív izgulást fog kiváltani belőle a játék.[/box]
Versenyezni jó!
A gyermekpszichológus elmondja, hogy a versenyzés több szempontból is előnyös lehet a gyereknek. Bár ez személyiségfüggő, motiválhatja és inspirálhatja a megpróbáltatás, hiszen új feladatokat old meg, próbál ki. A csapatverseny pedig összekovácsol és „sok lúd disznót győz”, vagyis a csapatszellem eredményességének a hatását kelti. Ám minden esetben törekedni kell arra, hogy a versenyzés közben a gyereknek „flow” élménye legyen.
