Európában nagyon alacsony annak a kockázata, hogy ebolajárvány törjön ki – hangsúlyozta Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakbizottsága előtti meghallgatásán.
„Európában sokkal drámaibb a kockázatérzet, mint a tényleges járványveszély” – fogalmazott a magyar WHO-illetékes. Szerinte a fejlett európai egészségügyi rendszer – a kiterjedt ellátási hálózat és a hatékony közegészségügyi szolgálat – kellő garanciát jelent a Nyugat-Afrikában kitört járvány európai megjelenése ellen.
Jakab Zsuzsanna kitért arra, hogy a járvány által sújtott nyugat-afrikai országokba utazók esetében is nagyon kicsi a fertőződés kockázata, ha követik az alapvető elővigyázatossági előírásokat. Európában – szögezte le – azt kell biztosítani, hogy mind az utazók, illetve az egészségügyi intézmények tisztában legyenek azzal, miként lehet elkerülni a fertőzés terjedését.
A WHO támogatja a járvány által érintett országokból érkező utasok szűrésének a gyakorlatát, amit néhány EU-ország a közelmúltban bevezetett – mondta az európai regionális igazgató. Megjegyezte, hogy ennek a hatékonyságát rontja, ha magukban a járvány sújtotta országokban nem szűrik a kiutazókat. A WHO ezért – emelte ki – ajánlatosnak tartja a szóban forgó nyugat-afrikai országokból kiutazók alapos szűrését. Az ebolajárványt augusztusban nyilvánította a WHO nemzetközi aggodalomra okot adó egészségügyi veszélyhelyzetté.
Jakab Zsuzsanna azt mondta, egyelőre nagy óvatossággal kell kezelni azokat az adatokat, amelyek szerint Libériában már csökkenni kezdett az ebolás megbetegedések száma. Olyan véleményeket idézett ugyanakkor, miszerint a járvány mintegy hat-kilenc hónapon belül leküzdhető. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy Szenegálban és Nigériában sikerült megállítani a behurcolt betegség továbbterjedését, és októberben e két országot ebolamentessé lehetett nyilvánítani.
Az ebola a hetvenes évek óta ismert, de korábban mindig Afrika különböző térségeinek kicsiny falvaiban fordult elő. A mostani járvány sűrűn lakott térségben tört ki, nagyvárosi központok közelében, erősen mobil lakossági körben.
Gyógyszer hiányában – állapította meg az egészségügyi illetékes – a járványra adandó válasz az ebola sújtotta térségben olyan alapvető közegészségügyi intézkedések sorozatát jelenti, amelyek a korai diagnosztizálásra, a betegellátásra, a fertőzöttek elszigetelésére, a fertőzési lánc megszakítására irányulnak. A WHO nem indítványoz általános nemzetközi utazási, illetve kereskedelmi tilalmat, és olyan általános ajánlása sincs, hogy mondják le a nagy tömeggyűléseket – ehelyett gondos esetenkénti mérlegelést javasol. A járvány megfékezésére irányuló világméretű együttműködés szervezői azt tűzték ki rövid távú célként, hogy december 1-ig az ebolaesetek legalább 70 százalékát szigeteljék el, és a járványban meghaltak legalább 70 százalékát biztonságosan temessék el.
Jakab Zsuzsanna kiemelte, hogy az Európai Unióból és annak tagországaiból különösen értékes segítséget kapnak az ebola ellen küzdő nemzetközi szervezetek. Kitért azonban arra is, hogy a szükségesnek ítélt 750 fős egészségügyi személyzetből egyelőre csak 155 fő áll rendelkezésre, hogy eddig mindössze 15 egészségügyi központot tudtak működésbe hozni, ami a célszámnak az egyharmadát sem éri el, valamint hogy az egész programra szükségesnek tartott mintegy egymilliárd dollárnak csak a felét sikerült összegyűjteni.
Egyelőre két olyan kísérleti vakcina létezik, amelynek a kifejlesztése során már a klinikai alkalmazást megelőző kísérleti stádiumba jutottak. Ha minden jól megy – mondta Jakab Zsuzsanna – ezeket a gyógyszereket jövő januártól már alkalmazni is lehet. Öt további lehetséges vakcina-alapanyag egyelőre kezdeti vizsgálat tárgyát képezi – tette hozzá.
