Nincs még defláció Magyarországon, az egyszeri tételek nélkül számított maginfláció pozitív, így korai deflációs veszélyről beszélni – mondták az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt októberi inflációs adatokkal kapcsolatban. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleményében kiemelte: az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő.
A KSH keddi közlése szerint a fogyasztói árak októberben átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak mint egy évvel korábban, míg szeptemberhez képest 0,3 százalékkal mérséklődtek.
Az NGM kiemelte, hogy az alacsony inflációnak köszönhetően növekvő reáljövedelmek a fogyasztás és a megtakarítások bővülését erősítik.
A rezsicsökkentések, valamint az élelmiszer- és energiaárak hatását kiszűrő maginfláció magasabb, de szintén mérsékelt árdinamikát jelez (1,5 százalék) – jegyzi meg az NGM.
Az októberi inflációs adathoz már hozzájárult a harmadik rezsicsökkentés is: az Országgyűlés döntése alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökkent – emlékeztet a tárca.
A rezsicsökkentések mellett az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet is hatott a magyar árak alakulására, és októberben tovább mérsékelte az inflációt a kőolaj világpiaci árának csökkenése. A következő hónapokban lassan gyorsuló inflációra számít az NGM: várakozása szerint az árnövekedés jövőre is mérsékelt, de az ideinél magasabb lesz, 1,8 százalék.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője elmondta: megfelelt várakozásaiknak az októberi adat. Kiemelte: egyszeri tételek (rezsicsökkentés) húzzák le az inflációt, nem fundamentális okok miatt csökkennek az árak. Hozzátette, hogy a maginfláció éves összevetésben 1,5 százalék volt, ami szintén azt mutatja, hogy nincs deflációs veszély. A szakértő szerint a KSH szezonálisan kiigazított maginflációs adata – amely éves összevetésben 1,5 százalékos növekedést mutatott októberben – megközelítőleg jelzi, mekkora lett volna az infláció rezsicsökkentés nélkül. Az Erste arra számít, hogy decemberben lesz először pozitív inflációs mutató (0,5 százalék), ami azonban jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) céljáig is nőhet az adóemelések (alkoholos termék, élelmiszerek ellenőrzési adó, elektronikus útdíjemelés), továbbá az alacsony élelmiszerár-bázis, a kikerülő rezsicsökkentések és a forintgyengülés miatt.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kiemelte: az inflációs helyzetben és a kilátásokban sem látszik nagyobb változás, még jó ideig alacsonyan maradhatnak a lényegi folyamatokat tükröző korrigált mutatók, hiszen infláció globálisan is alig mutatkozik. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljáig 2015 második felére kapaszkodhat vissza a ráta. Ismerve az MNB álláspontját, további kamatcsökkentés nem valószínű, viszont a nagyon alacsony szint sokáig fennmaradhat – jegyezte meg. A rezsicsökkentés nélkül 1 százalék körül lenne az infláció – vélekedett a szakértő. Azonban nem csak a rezsicsökkentés miatt mérséklődnek az árak, többek között az élelmiszerárak és az üzemanyagárak is csökkennek és jelentős az alacsony globális infláció hatása is – tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a maginfláció 1,5 százalékos volt októberben, vagyis lényegében stagnált. Ez azt jelzi, hogy nincs inflációs nyomás a gazdaságban, amely megnöveli az esélyét, hogy az MNB hosszú távon alacsonyan tartsa az alapkamat mértékét. Korábban a kamat tartására, esetleges jövő év végi emelésére lehetett számítani, ha azonban a jelenlegi folyamatok tartósak maradnak, akkor a monetáris tanács egy újabb kamatcsökkentés mellett is dönthet, ám ennek időpontját korai lenne megjósolni, ez a lépés nagyban függ a nemzetközi környezettől – vélekedett.
A K&H a fogyasztói árindex folyamatos gyorsulására számít, így nem tartja indokoltnak, hogy további lazításra kerüljön sor. Véleményük szerint egy konzervatív, óvatos monetáris politika folytatása kifizetődőbb lehet a jelenlegi, bizonytalan nemzetközi környezetben. Az októberi inflációs adat alapján az idén éves átlagban negatív lehet a magyarországi infláció, jövőre éves átlagban 1,6 százalékos ütem várható, jövő év decemberében pedig 2,5 százalékos lehet a pénzromlás mértéke – közölte Németh Dávid.
