Egyes szakemberek szerint napi egy liter tej már kifejezetten egészségtelen, mások pont az ellenkezőjét állítják, nevezetesen, hogy a napi tejbevitel a csontritkulás leghatékonyabb harcosa. Nagyon megoszlanak a vélemények a témában, de mégis csak a csontjaink egészsége a tét. Pécsi szakemberrel utánajártunk, mi az igazság.
Azt bizonyára tudjuk, hogy a napi megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin bevitel elengedhetetlen a csontok egészségének megőrzése érdekében. Ez a kettő tápanyag kitüntetett helyet foglal el a csontritkulásért vívott harcban, így nem kérdés, hogy szervezetünknek szüksége van rájuk. A kalcium jól hasznosuló formában van jelen a tejben, és a tejtermékekben is , így a sajtban, kefirben, joghurtban is, de ha csupán a tejre támaszkodunk, lehet hogy túllövünk a célon. Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára korábban egy, a Magyar Nemzet Online-nak adott interjúban azt nyilatkozta, hogy a napi egy liter tej már nem is egészséges (a cikk ITT olvasható). Utánajártunk, vajon igaz-e ez az állítás.
Szabó Zoltán, a PTE Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi Tanszék szakoktatója szerint nehéz eldönteni, hogy pontosan hol húzódik az egészséges és a már egészségtelen tejfogyasztás közötti határ. Ennek a kérdésnek az eldöntésében figyelembe kell venni számos tényezőt. Ilyen például a nem, a kor, különböző betegségek, és az is, hogy milyen egyéb élelmiszerek fogyaszt. De a tej minősége, összetétele, fajtája és annak zsírtartalma is. A szakember elmondja, hogy általánosságban legalább napi félliter tejet, vagy annak kalcium tartalmának (kb. 600 mg) megfelelő mennyiségű tejterméket ajánlott fogyasztani naponta.
Az sem mindegy, hogy milyen tej
Vannak a növényi tejek (zabtej, rizstej, szójatej, mandulatej – ezekről ITT írtunk bővebben) és vannak az állati eredetű tejek (kecsketej, szamártej és tehéntej), mely utóbbi zsírtartalma lehet 0,1%, 1,5%, 2,8%, 3,6% valamint „teljes tej”. A zsírtartalom minősége szerint is különbségek tehetők a különböző típusú tartásban tartott állatok tejei között. Ez azt jelenti, hogy a szabadon tartott, fű alapú takarmánnyal ellátott tehenek tejének „minősége” kedvezőbb, mint a nagyipari körülmények között tartott és zömében szója és kukorica alapú takarmánnyal etetett társaiké. A tejhez kapcsolódó aggályok egyike lehet a tartósítás módja. Számos technológia ismert, amellyel a tej hosszan eltarthatóvá válik, ezért egyre divatosabb lesz a házi tej, mely közvetlenül a kistermelőtől származik.
Nem biztos, hogy jobb a házi
– A nyers tejhez kapcsolódó egyik legelterjedtebb pozitív előítélet, hogy az jobb minőségű, mint a „dobozos” társa, hiszen abból kevésbé vesznek el az értékes tápanyagok. Ennek az állításnak az alátámasztására végzett vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a pasztőrözött tej és a nyers tej közötti tápanyag tartalombeli különbség elenyészően kicsi – így Szabó Zoltán. Erről bővebb információt ITT találunk.
A tej továbbá fontos terápiás eszköz lehet akkor, ha valakinek leromlott a fizikai állapota. Hiszen a tej jó minőségű és értékes fehérjeforrás, zsírtartalma könnyen emészthető, magas az ásványi anyag és vitamin tartalma. Mindezek mellett könnyen hasznosuló energiát szolgáltat a szervezetünk számára.
[note note_color=”#45a9d4″]
Tejjel nem célszerű bevennünk a gyógyszereket, hiszen bizonyos gyógyszerek felszívódását jelentősen ronthatja, vagy akár teljesen meg is gátolhatja.[/note]
A leggyakoribb oka annak, hogy valaki felhagy a tej és a tejtermékek fogyasztásával, az az, hogy valamilyen nemkívánatos mellékhatást tapasztal a tej, vagy tejtermék fogyasztását követően. Ennek hátterében számos dolog lehet a tejcukor érzékenységtől a tejfehérje allergián át valamilyen gyomor- bélrendszert érintő betegségig. A fogyasztók zöménél a tejivás viszont nem okoz panaszt, így inkább az ajánlható élelmiszerek közé sorolható. Elég, ha csak a már említett kalcium tartalomra gondolunk, viszont nem ajánlatos a túlzott, nagy mennyiségű és egyoldalú fogyasztása, de ez elmondható bármely másik élelmiszerről is.
