A világ afelé halad, hogy az emberek egyre több opció közül választhatnak – legyen szó a vaj fajtájáról, a nyaralás helyszínéről, vagy a gyerek óvodájáról. Alapvetően ez egy örvendetes dolog, hiszen magunk alakíthatjuk az életünket. Egy amerikai kutató szerint azonban a sok variáció nem tesz jót nekünk, sőt továbbmegy, boldogtalanná tesz minket. Pécsi pszichológust kérdeztünk.
Az drogériába belépve legalább negyven hajfesték típussal és színnel találkozhatunk. Ez egyértelműen jó dolognak hangzik, hiszen mi dönthetjük el, hogy pontosan melyik árnyalatot vásároljuk meg. A két emeletnyi ruhabolt választéka szinte végtelen, ha farmernadrág kell, biztosan megtaláljuk a ránk tökéletesen illő szabást. A szupermarketben pedig legalább hatféle mirelit spenót közül válogathatunk, ami szintén jó, hiszen biztosan találunk ínyünkre valót.
Ebben természetesen semmi furcsa nincsen, hiszen minél több választási lehetőségünk van, annál szabadabbnak érezhetjük magunkat. Emlékezzünk csak édesanyáink és édesapáink idejére, amikor csupán egyetlen egy szabású farmernadrágot gyártottak, ők biztosan nem voltak elégedettek ezzel – gondolhatjuk.
Barry Schwartz, amerikai kutató szerint a helyzet azonban korántsem ennyire egyszerű. A pszichológus ugyanis azt mondja, hogy minél több választási lehetőségünk van, annál kisebb az esélyünk rá, hogy a választásunkkal meg leszünk elégedve. Ezt ő úgy hívja, hogy a „választás paradoxona”. Hogy ez mit is jelent?
Schwartz azt állítja, hogy a végtelen számú lehetőség közül való választásnak két negatív velejárója van. Egyrészt „lebénít”, vagyis roppant nehéznek fogjuk találni a döntést, másrészt a végeredménnyel – jó eséllyel – nem leszünk megelégedve. Hajlamosak vagyunk ugyanis azt hinni, hogy a számunkra tökéletes, hibátlan és kifogástalan opció is a választási lehetőségek között van. Ilyen persze nem létezik, ezért választásunkkal valószínűleg elégedetlenek leszünk – azt gondoljuk majd, a másik vagy a harmadik opció jobb döntés lett volna. Ekkor pedig már kifejezetten elégedetlenek, és boldogtalanok vagyunk. Tehát minél több lehetőségünk van, annál könnyebb megbánnunk választásunkat.
A pszichológus szerint csak bele kell gondolnunk, hogy ha húsz helyett csupán három farmer hever a boltban, akkor abból könnyedén ki tudjuk választani a nekünk legmegfelelőbbet, és ezzel szinte biztosan boldogok is leszünk.
Láng András, a PTE Pszichológia Intézet Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa szerint ebben a helyzetben a paradoxon az, hogy a választást mint jót illetve mint a boldogsághoz szükséges feltételt képzeljük el. Ennek nem így kellene lennie, hiszen az anyagi javak közötti választásnak semmi köze sincs az ember alapvető szükségleteihez és leginkább a boldogsághoz.
– A választás szabadságot jelent, a szabadság pedig nem csak lehetőséget, hanem felelősséget is. Ez a felelősség pedig stressz. Hogy aztán ez káros stressz lesz-e az a gyakoriságtól, az egyén érettségétől függ – mondja a pécsi pszichológus.
A szakember azt tanácsolja, hogy ne bonyolítsuk a saját dolgunkat azzal, hogy önmagunk is aktívan keressük és szaporítjuk az újabbnál-újabb választási lehetőségeket, és próbáljunk meg örülni, annak amink van.Fontos megjegyezni, hogy a szakemberek szerint nem szabad túldimenzionálni, hiszen a boldogságot agyunk állítja elő, és bárhogyan döntünk, boldogok lehetünk! Erről és a boldogság „zálogáról” korábban írtunk, IDE kattintva elolvashatja.
