Munkajogilag semmi probléma nincs azzal, hogy Lázár János 10 órás munkanapot vezetett be a Miniszterelnökségen, még akkor sem, ha a dolgozókat semmilyen módon nem kompenzálja az extra munkaórákért. Huzamosabb ideig azonban nem tarthatná fenn ezt a különleges munkarendet a minisztérium, csak úgy, ha beiktat olyan heteket, hónapokat, amikor a dolgozóknak jóval kevesebbet kell dolgozniuk – írja az Index.
A Miniszterelnökségen dolgozó munkavállalókra munkajogi szempontból „A közszolgálati tisztségviselőkről” szóló CXCIX törvény az irányadó, a munka törvénykönyve nekik csak egy háttérszabály. A törvény szerint a közszférában dolgozók napi munkaideje nyolc óra, a heti munkaideje pedig 40 óra.
Ettől azonban a munkaadó eltérhet, ha úgynevezett munkaidőkeretben foglalkoztatja dolgozókat – mondta az Indexnek dr. Szűcs László, a PWC Legal munkajogásza. A munkaidőkeret azt jelenti, hogy egy előre meghatározott hosszabb időszakban átlagosan kell kijönnie a napi és a heti munkavégzésre vonatkozó szabályoknak, napi 12 óránál többet azonban még így sem lehet dolgoztatni a munkavállalókat.
A munkaidőkeret szabályai alapján így lehetséges, hogy huzamosabb ideig napi 10 óra normál munkaidőben kerüljön sor a munkavállalók alkalmazására.
De kell majd egy olyan időszak is, amikor a napi munkaidő mértéke arányosan csökken, hiszen a munkáltató csak ekkor felel meg annak a szabálynak, hogy a munkaidőkeret átlagában a napi munkaidő 8 óra.
– mondta dr. Szűcs László.
Egy ilyen típusú túldolgoztatás esetében a havi bérhez nem kell semmiféle pótlékot adni, ha azonban a munkaidőkeret végén az jön, hogy a munkavállaló napi 8 óránál többet dolgozott, akkor a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és pótlékot kell fizetni, vagy arányosan több szabadságot kell kiadni.
„Egy ilyen munkarend nem szokatlan, és termelő, illetve szolgáltató cégeknél is gyakran előfordul, hogy amennyiben felhalmozódik a munka mennyisége, úgy a munkaidőkeret alkalmazásával a napi munkaidő mértéke akár több héten keresztül napi 10 óra, azonban mindig be kell iktatni olyan heteket/napokat, amikor az így keletkezett többletet kompenzálják” – tette hozzá a munkajogász.
A napi 10 órás munkavégzés úgy is bevezethető, hogy a rendes napi 8 órás munkaidőn felül további 2 óra rendkívüli munkavégzést (polgári nevén túlórát) rendel el a munkáltató. Ez azonban huzamosabb ideig nem tartható fenn, hiszen a rendkívüli munka éppen azért rendkívüli, mert nem fordul elő napi rendszerességgel. Ráadásul évente maximum 200 óra túlórát rendelhet el a munkáltató a közszférában.
A munkaidőkeret, illetve a rendkívüli munkavégzés is elrendelhető a munkáltató egyoldalú intézkedésével, sőt a munkáltatónak még indoklási kötelezettsége sincs azzal kapcsolatban, hogy miért van szükség az extra munkaórákra.
Lázár János azért megpróbálta megindokolni a dolgozóinak, hogy miért kell plusz két órát bent maradniuk a minisztériumban:
„Miként a versenyszférának, a közigazgatásnak is vannak olyan területei, amelyek az átlagosnál jelentősebb mértékű feladattal, felelősséggel és ehhez kapcsolódóan munkával járnak. A szolgálatnak és így a munkaidőnek nálunk kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség sajnos valóban nem egy családbarát munkahely” – mondta a miniszter.
A munkavállalók kompenzációjára és a meghosszabbított munkanap jogi hátterére vonatkozó kérdéseinket a Miniszterelnökségnek is elküldtük, de azt válaszolták, Lázár már mindent elmondott, amit a 10 órás munkanapról közölni szeretnének.
