A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2010-ben elindított szervezetépítése nyomán mostanára jelentősen sikerült előrelépni a katasztrófák megelőzésében, elhárításában és a helyreállítás hatékonyságának javításában egyaránt – összegezte az MTI-nek az elmúlt időszak eredményeit Bakondi György, az OKF főigazgatója.
Kifejtette: az egyik legfontosabb társadalmi igény a közbiztonság, ezért ehhez a társadalmi igényhez kellett alakítani a katasztrófavédelem szervezetét, működését. Ezek közül a legfontosabbak az élet- és vagyonbiztonság, az iparbiztonság, illetve a kritikus infrastruktúrák, például az áramszolgáltatás működtetése, az út- és vasútrendszerek védelme. Közölte: ezen feladatokhoz igazították a katasztrófavédelem hatósági jogköreit is.
Az olyan időszakokban, amikor nem áll fenn semmilyen katasztrófahelyzet, az a legfontosabb feladatuk, hogy mindent megtegyenek a várható veszélyek előrejelzése és megelőzése érdekében, illetve széles körű tájékoztatással az állampolgárokat és a különböző szervezeteket, intézményeket felkészítsék a károk megelőzésére – mondta Bakondi György. Éppen a lakosság hatékony tájékoztatásának és a fokozottabb ellenőrzéseknek köszönhető, hogy 2012-höz képest 2014-re 80 százalékkal csökkent a kültéri tűzesetek száma – tette hozzá.
Elmondta: ugyancsak jelentős előrelépés történt az iparbiztonság területén. Az erre vonatkozó SEVESO II. EU-irányelv alapján, hatósági jogkörükkel élve egységes európai előírásoknak megfelelően ellenőrzik az ipari üzemeket. Bakondi György közlése szerint miközben korábban csak a „felső küszöbös üzemek” esetében alkalmazták az irányelvet, egy jogszabály-változtatással elérték, hogy ma már valamennyi üzem köteles betartani az ezzel kapcsolatos előírásokat; ennek nyomán jelentősen csökkentek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos események. Szintén a hatáskörükbe került a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzése, és ezen a területen is visszaszorították a szabálytalanságokat – sorolta a kedvező változásokat a főigazgató.
A kritikus infrastruktúra károsodásának felszámolására jó példa, hogy a mostani tél elején, az ónos eső nyomán kialakult eljegesedés okozta áramkimaradásokat néhány nap alatt sikerült felszámolni – hangsúlyozta Bakondi György.
Szintén hatósági jogkörként az OKF hatáskörébe került a hulladékszállítás, a kéményseprés vagy a gázkészülékek működtetésének felügyelete; a szolgáltató kiesése esetén a katasztrófavédelem feladata a tevékenység elvégzésére a vállalkozók kijelölése.
A tűzoltó altábornagy kitért arra is: immár sok ezer fiatal teljesíti az érettségi megszerzéséhez szükséges közösségi szolgálatát a tűzoltóságnál, és a képzési rendszer átalakításának köszönhetően önálló intézetben képzik a katasztrófavédelem jövendő tisztjeit a közszolgálati egyetemen.
Az eredmények között említette Bakondi György, hogy kutatóintézetet, mobil laboratóriumokat, oktatási központot, múzeumot működtetnek, illetve nukleáris ellenőrző-rendszert fejlesztettek ki.
Országosan 65 katasztrófavédelmi kirendeltséget hoztak létre, amelyek a hatósági jogköröket gyakorolják, illetve 105 hivatásos tűzoltó-parancsnokság és 180 katasztrófavédelmi megbízott őrködik az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságán. Az őrsprogram keretében immár 40 katasztrófavédelmi őrs működik országszerte, amelyek lefedik a „fehér foltokat”, vagyis azokat a területeket, ahová negyedórán belül egyébként nem ért volna ki tűzoltó baj esetén.
Szintén a gyors beavatkozást segítik az önkéntes tűzoltó-egyesületek. Ezek támogatása a 2010-es 120 millió forinthoz képest 2014-re 300 millió forintra nőtt, és ennek is köszönhető, hogy immár tizenkét egyesület szerzett jogosultságot az önálló beavatkozásra – mondta az altábornagy.
Közlése szerint új alapokra helyezték a katasztrófavédelem logisztikai rendszerét is; ennek keretében logisztikai központokkal kötöttek szerződést. Ez a megoldás rendkívül hasznosnak bizonyult például a nagy dunai árvíz idején, amikor 10 millió homokzsákot kellett kihelyezni a gátakra.
Arról is szólt, hogy sikeresen végbement a polgári védelem reformja, amelynek keretében az önkéntességre helyezték a hangsúlyt. Ugyanakkor professzionálissá vált a szervezet, hiszen létrejött két, bárhol a világon bevethető, ENSZ-minősítéssel rendelkező mentőszervezet, a Hunor és a Huszár. Sőt, megyénként és járásonként is létrejöttek az önkéntes mentőszervezetek, most azon dolgoznak, hogy településenként is kialakítsanak hasonlóakat – fűzte hozzá.
A lakosság tájékoztatását szolgálja a veszélyes üzemek körzetébe telepített riasztó- és tájékoztató rendszer, de például a nagy dunai árvíz idején az árvízi rádió mozgósította az embereket és segített összefogni a védekezést. Emellett megújult módon, új eszközökön keresztül végzik el a lakosság tájékoztatását.
Mindezeken túl az OKF széles nemzetközi együttműködést is kialakított a társszervekkel. Részt vállalnak az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának működtetésében, kormánymegállapodások rendelkeznek a szomszédos országok társszerveivel a határ menti együttműködésről. Ennek keretében, csak 2014-ben, a többi közt Bosznia-Hercegovinának, Horvátországnak, Szerbiának és Szlovéniának is segítséget nyújtottak az ott keletkezett katasztrófahelyzetek kezeléséhez – mondta Bakondi György.
