Közel kétezer köbméternyit termeltek már ki azokból a feketefenyőkből, amelyek eddig a Mecsek tájképének meghatározó elemei voltak, az elmúlt évtizedekben ugyanakkor menthetetlenül megbetegedtek. Azért marad még a kuriózumból, hiszen a tisztítással az egészséges fák megmaradhatnak.
A Mecsek egyik jellegzetességének számítanak azok a feketefenyők, amelyeket még a XVIII. század végén, a XIX. század elején, növényekkel nem rendelkező, rossz adottságú területekre telepítettek be az akkori erdészek a Mecsek déli lejtőin – mondta kérdésünkre Szilasi Tamás, a Biokom Nkft. parkerdei részlegvezetője.
Ültetésük sikerrel járt: néhány évtized alatt zöldbe borították a hegyoldalakat, de már a múlt század végére kiderült: a Mecsekben ez a fafajta tájidegen, így fokozottan érzékeny a környezeti hatásokra.
Alkalmazkodóképessége lassú, természetes védekezőképessége az évtizedek alatt fokozatosan legyengült, így az őshonos fajtáknál hamarabb vált az időjárás és a természetes károkozók áldozatává.
[note note_color=”#5abd2d”]Kiemelt helyreállítási területként kezelik az állatkert és a Mandulás közötti parkerdei szakaszt, ahol nagyméretű feketefenyőket kellett kitermelni. Ezen a szakaszon nemcsak az erdőterület, hanem a sétaút melletti erdőszegély is felfrissült a csemeteültetésnek köszönhetően.[/note]
A feketefenyők folyamatosan romló állapotuk miatt időről-időre gombás fertőződést kaptak. A fertőzöttség aránya az utóbbi években megváltozott, lényegesen több fa vált áldozattá és egyre nagyobb mértékben a kiugró időjárási szélsőségek miatt.
– Ezért kellett lépnünk öt évvel ezelőtt, amikor egy kutatási sorozat bebizonyította: esély sincs a fenyők nagy részének megmentésére, például a gombás fertőzésekből való kigyógyításukra. A szakemberek úgy döntöttek: azokat a fenyőket, amelyek 50 százaléknál nagyobb mértékben fertőzöttek, egészségügyi fakitermeléssel el kell távolítani a területről – mondta Szilasi Tamás.
Utalt arra, hogy nagy veszélyt jelentett volna, ha nem indul meg a munka. „Az elhalt példányok maguktól kidőlnek, így veszélyeztetik a kirándulókat, a parkerdei berendezéseket, a közúti közlekedést és a műtárgyakat, a Mecsekben lévő lakóingatlanokat. A fertőzött egyedek eltávolításával pedig megvédhetőek a még egészséges egyedek is” – tette hozzá.
A tervszerű, szisztematikus kivágások lassan a végükhöz érnek: eddig közel kétezer köbméternyit vágtak ki 43 hektárt érintve öt év alatt. Ezt követően a visszalévő, menthetetlenül megbetegedett feketefenyőket már
kisebb ütemben is elégséges lesz kitermelni, ezért az éves termelési mennyiségek már jóval kisebbek lesznek.
Szilasi Tamás azt mondta: megnyugtatónak tűnik, hogy vannak olyan fenyőcsoportok, amelyek ellenállóbbnak tűnnek a gombás fertőzésekkel szemben, ezért biztosan maradni fog fekete fenyő a Mecseken a jövőben is.
[box title=”1500 új fát is telepítettek” box_color=”#ae4c4c”]A kivágott fenyők alatt az elmúlt évek során a természetes növénytakaró megerősödött, a legtöbb területen a kíméletes beavatkozás – lovakkal vontatták ki a fatörzseket – miatt a legtöbb helyen nem is volt szükség mesterséges növényvisszapótlásra, Ahol a természetes vegetáció gyérnek bizonyult, elszórt foltokban 1500 darab facsemetét ültettek el. Molyhos tölgy, virágos kőris, kocsánytalan tölgy, csertölgy, gyertyán, vadkörte, és egyéb berkenye fajok kerültek így a kitermelt beteg fák helyére.[/box]
