Hosszú ebédszünet, magánbeszélgetések és káromkodás – ezek olyan dolgok, amikről nem szól a szerződés, mégis vannak etikai határok. Pécsi szakember segítségével utánajártunk, hogy munkaidő alatt mit tehetünk meg és mit nem, mit szabályoz törvény, illetve hogy mire érdemes figyelni a munkahelyünkön, hogy jó maradjon a viszony az alkalmazott és a főnök között.
Kell a szünet – de mennyi?
Nem munkaidő a munkaközi szünet, valamint az az idő, amíg otthonról a munkahelyre érkezünk, és vissza. Dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia pécsi munkajogi és Európa-jogi szakjogász elmondja, hogy munkaidőnek minősül az állásidő is, vagyis amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, például nem érkezik meg a munkahelyre, és nem tudja beosztani az aznapi feladatokat. Ezt az időt is teljesített, ledolgozott munkaidőnek kell tekinteni, vagyis a mi munkaidőnk független attól, hogy a főnök ténylegesen jelen van-e, és be tudja osztani a teendőket.
A szakjogász elmondja, hogy jelentős változások következtek be a munkaközi szünet szabályozásában. A szünet továbbra sem része a munkaidőnek, és fizetés sem jár érte, de ettől a főnök egyoldalúan eltérhet. Az új munka törvénykönyve szabályai alapján 6 óránál több napi munkaidő esetében 20 perc, 9 óránál hosszabb napi munkaidő esetében pedig még 25 perc munkaközi szünet jár a dolgozónak. A munkaközi szünet első 20 percét 3-6 óra munka után tudjuk „felhasználni”. Az, hogy ezzel az idővel mit kezdünk, az már a mi dolgunk!
Az ivás és a késés elfogadhatatlan!
Dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia elmondja: a dolgozó alapvető kötelezettsége, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg! Ha ezt megszegi, akkor a főnök figyelmeztethet, azonban ha ez a magatartás rendszeressé válik, akkor a késés és az alkoholos befolyásoltság alatti munkavégzés azonnali hatályú felmondás indoka is lehet. Az alkalmazott másik alapvető kötelezettsége, hogy a munkaideje alatt a főnök rendelkezésére álljon, vagyis például ne késsen fél órákat és ne hagyja el a munkahelyet bejelentés nélkül.
A titoktartás és a bizalom kötelező
– A munkaviszony bizalmi jellegű jogviszony, jellemzően tartósan áll fenn, mivel a felek hosszú távú együttműködésben gondolkodnak akkor, amikor megkötik a munkaszerződést – mondja a pécsi szakjogász. A főnökünkkel általában – kölcsönösen – bizalmas információkat osztunk meg, épp ezért a törvény is kiemeli, hogy a vezetővel bizalmi magatartást kell tanúsítanunk és kötelesek vagyunk a társainkkal is együttműködni. Igen gyakori ennek megszegése akkor, amikor például a munkavállaló nem jelenti be, hogy gyermeket vár, illetve tervez, esetleg valamilyen egészségügyi probléma akadályozza a munkavégzésben.
A titoktartási kötelezettség elmulasztása gyakori panasz a főnökök részéről. Ez a kötelezettség a beosztottat érinti, ami a munkaviszony fennállása alatt és a munkaviszony megszűnése után is érvényes, tehát akkor is kötelesek vagyunk megtartani a munkahelyi „titkokat”, ha már felmondtunk.
Általánosságban elmondható, hogy a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell viselkednünk, nem cselekedhetünk úgy, hogy az munkatársunk vagy főnökünk jogait sértse – ez igaz mindenkire a munkahelyen.
[note note_color=”#3fa2c0″]
A pécsi szakjogász azt javasolja, hogy ha szeretné a munkavállaló elnyerni a vezető jóindulatát, biztosan nyerő, ha odafigyel a munkahelyi rendre, és betartja az íratlan szabályokat, például a mosogatással kapcsolatban. Ha háziállatunkat szeretnénk elvinni a munkahelyre, ajánlott előtte érdeklődni a felettesnél, hátha nem állatbarát a főnök, egyébként sincs a vezetőnek olyan kötelezettsége, hogy megengedje az állatok munkahelyen tartózkodását. Hasonló a helyzet a káromkodással kapcsolatban is, ha ez nem zavarja a környezetünket, munkatársainkat és a munkavégzést akkor kicsúszhat egy-két trágár szó. És végül, de nem utolsósorban minden esetben és kérdésben az együttműködés a kulcsszó.[/note]