Az üzemanyagárak esése és az élelmiszerárak csökkenése húzta lefelé az inflációt decemberben az MTI által szerdán megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon.
A fogyasztói árak 2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek, decemberben 0,9 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest, novemberhez viszonyítva pedig 0,7 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint nem volt meglepetés a decemberi inflációs adat, nagyban befolyásolta az üzemanyagárakba begyűrűző olajáresés, illetve az élelmiszerárak csökkenése.
Az idei év kérdése, hogy mikor és milyen szinten áll meg az olajár meredek zuhanása, illetve mennyire lesz tartós ez az alacsony szint – hívta fel a figyelmet.
Az elemző szerint még hónapokig maradhat a defláció, 2015-ben nem fog teljesülni a magyar jegybank inflációs célja, így a tavaly decemberi adat fényében 0,4 százalékra módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést.
Emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentésében úgy fogalmaz, hogy az olajáresés, illetve az eurózónában elmaradó gazdasági fellendülés „a monetáris kondíciók lazításának irányába mutat”. Ezért az elemző úgy véli, hogy a márciusi friss inflációs előrejelzést követően az MNB változtatni fog a kommunikációján, hogy előkészítsen egy újabb kamatcsökkentési ciklust.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számoltak az olajáresés hatásaival, valamint az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak miatt csökkenő élelmiszerárakkal. Ugyanakkor a fogyasztói árakat szintén befolyásolta, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban egyaránt tovább mérséklődtek az árvárakozások, ami mutatja, hogy a nyomott üzemanyag- és az élelmiszeráraknak másodkörös hatása is van és általános árcsökkenési tendenciát okoz – tette hozzá.
Az elemző úgy véli keresleti oldalon a bővülő gazdaság, a növekvő fogyasztás és beruházás éppen az áremelkedésnek kedvezne.
Elmondta: a hónapok óta csökkenő árak deflációra utalnak, azonban fogyasztási statisztikákból kifolyólag nem valószínű, hogy deflációs spirál (a tartósan alacsony árak ellenére a lakosság kevesebbet fogyaszt, ami további árcsökkenést eredményez) alakulna ki, inkább a csökkenő árszínvonal pozitív hatását lehet majd érezni Magyarországon. A szakértő szerint az MNB próbál átnézni az egyszeri hatásokon, azonban ha az alapvető inflációs mutatók (maginfláció, kereslet érzékeny infláció) is markánsan csökkennek, a jegybank akár az újbóli kamatcsökkenést is megfontolhatja.
Balatoni András kifejtette: a lényegesen gyengébb forinthoz hozzá kell szokni, az euró jegyzése könnyedén elérheti a 323-324 forintos korábbi csúcsot, a következő 1-2 hónapban pedig 315-324 forint közötti kereskedési sávra számít az elemző. A gyengülő tendencia azonban természetes folyamat, hiszen az alacsony infláció leértékelődő árfolyamot eredményez. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az üzemanyagok fontos szerepét mutatja, hogy változatlan üzemanyagár mellett mínusz 0,4 százalékos lett volna az előző év azonos időszakához mért infláció decemberben.
Az elemző az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: a decemberi maginfláció (amely nem tartalmazza a feldolgozatlan élelmiszerek árát, az energia- és a hatósági szabályozással alakított árakat) 0,8 százalékos lett éves összevetésben, ami lassulást jelent novemberhez képest, amikor az éves maginfláció 1,2 százalékos volt. A lassulás elsősorban a feldolgozott élelmiszerek árának csökkenésére vezethető vissza – vélekedett.
Az új adatok fényében, illetve a meredeken zuhanó olajárak miatt az idén 0,2 százalék körüli éves átlagos inflációra számít a szakember. Németh Dávid úgy véli, még hónapokig alacsony lehet az infláció üteme, és az első negyedévben a nulla százalékos szint alatt maradhat. Egy százalék feletti inflációs értékekre a jelenlegi kilátások szerint csak az utolsó negyedévben lehet számítani.
