A köztudatban elég régóta tartja magát az a nézet, miszerint ha olívaolajjal főzünk, vagy sütünk, akkor nemcsak a pénztárcánkat, de az egészségünket is hazavágjuk. A népszerű magyarázat szerint az extra szűz olívaolajban található többszörösen telített zsírsavak magas hőmérsékleten elbomlanak, és rákot okoznak – írja az Origón a Táfelspicc.
A természetben előforduló zsírokat alapvetően két nagy csoportra szokás osztani: telített és telítetlen zsírsavakat tartalmazóakra. A telített zsírsavakat azért hívják így, mert a nagy molekulák telítve vannak hidrogénnel. Van egy szénatomokból álló lánc, amelynek minden atomjához oldalról kapcsolódik két-két hidrogén. A telítetlen zsírsavak esetében ez nincs így: a sorban vannak olyan szénatomok, amelyek kettős kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, és ezeknek a szénatomoknak csak egy-egy hidrogénatom jut. Ha egy molekulában egy darab ilyen kettős kötést találunk, akkor azt egyszeresen telített zsírsavnak nevezzük, ha többet, akkor – nem fogják elhinni – többszörösen telített zsírsavnak.
A legtöbb zsiradék általában mindkét fajta zsírsavból tartalmaz, a kérdés az, hogy melyikből mennyit – ez alapján szokták besorolni az egyik, vagy a másik csoportba. Az általános szabály az, hogy az állatok zsírja inkább telített, míg a növényi zsírok (ld. még: olajok) inkább a telítetlen kategóriába esnek. Persze kivételek akadnak, a kókuszzsír például növényi, és még a vajnál is több telített zsírsavat tartalmaz.
A vaj telített zsírsav tartalma általában 70% körüli, a kókuszolajé 92%, az olívaolajé 14%. Ha ugyanezeket az ételeket a telítetlen zsírsav szempontjából vizsgáljuk, azt fogjuk látni, hogy a kókuszolaj telítetlen zsírsavtartalma kb 8%, amiből 6% egyszeresen, míg a maradék többszörösen telítetlen. A vaj 28% egyszeresen és 4% többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz, az olívaolaj pedig 75% egyszeresen telített és 10% körüli többszörösen telített zsírsavat tartalmaz.
A különböző, konyhában használt zsiradékok egyik legjellegzetesebb, szabad szemmel is bármikor megvizsgálható tulajdonsága összefüggésben van azzal, hogy mennyi benne a telített és a telítetlen zsírsav aránya. Azok a zsírok, amelyek túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmaznak, szobahőmérsékleten szilárdak, míg a telítetlenek folyékonyak.
Ez a szilárdság és folyékonyság nemcsak a halmazállapotra, de a kémiai szerkezetre is vonatkozik: a telített zsírsavak jóval stabilabb szerkezetűek, mint a telítetlenek – utóbbiak esetében a már említett kettős kötés a gyenge láncszem. A többszörösen telített zsírsavakban gazdagabb zsiradékok sokkal könnyebben oxidálódnak (ahol a kettős kötés van, oda könnyebben befurakszik az oxigénmolekula). Egy kettős kötés még nem jelent eget verő kockázati tényezőt, de minél több kettős kötés van, annál több helyen tud megtörni a molekula, annál könnyebben képes szabadgyökökkel és egyéb, nem kívánatos dolgokkal reakcióba lépni.
