K. évi száz könyvet olvas el, hetente kettőt. Nyolcszáz papírkönyve van, de e-könyvei 38 gigabájtot tesznek ki. Ezek túlnyomó többségét illegálisan szerezte be a legkülönfélébb amatőr hackermódszerekkel: lopott jelszavakkal jutott be amerikai könyvtárakba, segédprogramokkal verte át a Google Booksot. K. (vagyis Könyvkalóz) doktori hallgató az egyik legnagyobb magyar egyetemen, identitását jogsértő tevékenysége miatt nem fedjük fel – írja az Origo.
A digitális másolás és az internet tömeges elterjedése miatt minden eddiginél könnyebb lett bizonyos kulturális termékek illegális beszerzése és terjesztése: letöltünk vagy online nézünk olyan filmeket, amiket régebben kivettünk a tékából, a YouTube-on hallgatunk olyan zenéket, amiket régebben megvásároltunk.
A szerzői jogok érvényesítése egyre nehezebb, és ez átalakította például a zeneszámok terjesztését (lásd például az iTunest, a Spotifyt) vagy a tévésorozatok fogyasztását (például Netflix). A filmszínházak is egyre nehezebben veszik fel a versenyt a filmletöltéssel, az ingyenes „torrentmozival” szemben: virágzanak a kalózoldalak, jelentős veszteséget termelve a szerzői jog tulajdonosainak, filmgyártóknak és forgalmazóknak.
Könyvek esetében a digitális másolás talán még könnyebb, főleg az e-bookok és e-könyvolvasók elterjedése óta. Ellentétben egy mozifilmmel, a pár másodperc alatt letöltött digitális másolat nagyjából ugyanazt a befogadói élményt nyújtja e-book-olvasóra áttöltve, mint az eredeti, jogtisztán beszerzett e-könyv.
Ahogy a hazai e-book-piac sem hasít ki jelentős szeletet a magyar könyvpiacból, itthon a könyvkalózkodás sem vált olyan tömeges, számottevő bevételkiesést okozó tevékenységgé, mint például a filmletöltés, bár a Silent Library Project (Csendes Könyvtár) nevű titkos csoport több mint kétezer könyvet digitalizált és tett hozzáférhetővé a kétezres évek első felében Magyarországon. Azonban van egy jelentős könyvfogyasztó réteg, amelynek az illegális könyvbeszerzés jelenleg lételeme: a bölcsészek.
K. szerint a magyar egyetemi élet nagy része „meg lenne lőve az online kalózkönyvtárak nélkül”. Szerinte a hazai egyetemek és könyvtárak szakkönyv-ellátottsága nem kielégítő, sok otthonról elérhető legális e-könyvre pedig pénze nincs.
