Baranyában igen komoly szakmunkás-hiány van, ehhez képest viszont sok a munkanélküli a térségben – képzett ácsra vagy bádogosra még mindig van – lenne (igény). A szakik vagy elmennek, vagy nem frissítik tudásukat.
Két éve még komoly probléma volt, hogy kevés szakmunkás akadt sok betöltetlen pozícióra, tavaly azonban ez Janovics László, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának elmondása szerint némileg javult. Ugyanakkor az igazgató hozzátette, hogy a mai napig tapasztalható az a tendencia, hogy sok jó szakember elhagyja a megyét, vagy akár az országot, és olyan helyeken próbál meg boldogulni, ahol magasabb jövedelmet ajánlanak neki a Baranyában kínáltaknál.
A szakmunkáshiányban tehát csak kissé tapasztalható javulás, az igény egy jó asztalosra, ácsra, lakatosra, vagy villanyszerelőre továbbra is fennáll. Ráadásul egyre égetőbb problémaként van jelen, hogy a szakmával bíró álláskeresők szaktudása elavul, így pedig számukra még nehezebb az elhelyezkedés. A legfontosabb megoldandó probléma jelenleg az, hogy az ilyen elöregedő szakképzésekkel rendelkezők nem frissítik tudásukat, és így nem tudnak idomulni a munkahely-kínálathoz.
Nagyobb viszont a hiány jelenleg az olyan területeken, ahol a magas szintű idegennyelvtudás (főleg a német), az informatikai és műszaki szaktudás az elvárás.
Ugyan Pécs még mindig első a megyei munkalehetőségek repertoárját tekintve, de manapság már sok pécsi választja a mobilitást, vagy kényszerül arra rá. Janovics elmondta, hogy a pécsi álláskeresők az utóbbi évben már jóval kevésbé zárkóztak el attól, hogy a Pécs környékén fellelhető kisebb településeken vállaljanak munkát. Mindezt teszik úgy, hogy az utazást a legtöbb munkáltató nem tudja támogatni.
Tavaly a legnagyobb arányban a felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők tudtak elhelyezkedni. Az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel bíró munkanélküliek 40 százaléka 3 hónapon belül, 60 százalék pedig fél éven belül talált magának munkát. Azt azonban jó tudni, hogy ezek közül a munkakeresők közül minden negyedik (24,5 százalék) több mint egy éve regisztrált munkanélküli volt. Ezzel szemben az alapfokú végzettséggel rendelkezők maradnak a legtovább állás nélkül.
Pályakezdőként sem egyszerű elhelyezkedni a megyében. A kezdő álláskeresők száma Európa-szerte megnőtt a gazdasági válság kialakulása óta. Ennek orvoslására a munkaügyi szakemberek különböző támogatási pályázatokat és programokat indítottak el (mint pl. az Első Munkahely Garancia Program, és a nyári diákmunkaprogram), idén pedig egy hasonló, Ifjúsági Garancia Program névre keresztelt projekt keretén belül nyújtanak majd segítséget a 15-25 év közötti korosztály munkakeresőinek.
Janovics azt a tanácsot adta a fiatal munkakeresők számára, hogy tudatosan, már az iskolaválasztáskor tervezzék meg karrierjüket. Ha pedig már beütött a munkanélküliség, érdemes felkeresni munkaügyi intézmények tanácsadási- és képzési lehetőségeit.
