Oroszország Franciaországgal, az irodalom a zenével, a fantázia a varázslattal találkozik a Pannon Filharmonikusok hangversenyén, 2015. február 5-én Pécsett, a Kodály Központban, február 6-án Budapesten, a Művészetek Palotájában.
A koncert műsorának mindhárom orosz származású zeneszerzője kapcsolatba került a korabeli nyugat kulturális termékeivel, miközben a századforduló Franciaországa a keleti kultúrcikkekért lelkesedett, így a két zenei világ találkozása törvényszerű volt.
Csajkovszkij visszatérő vendége volt Párizsnak. A vihar című zenekari fantáziáját is egy európai útja során komponálta, mindössze két hét alatt. Shakespeare munkásságával az Ötök néven ismert zeneszerző-csoportosulás vezetője, Balakirev hatására került kapcsolatba. A vihar megzenésítésének ötletét pedig Sztanszlov, korabeli orosz zeneszerző, elismert kritikus és kultúraszervező adta. Shakespeare műveinek érvényessége nem ismer sem földrajzi, sem korszak-, sem műfaji határokat. A drámaíró mondandója ihlette zeneművek többsége a 19 . században született, köztük Csajkovszkij A vihar című kompozíciója is, mely zenei eszközökkel játssza újra a dráma tartalmi esszenciáját.
Sokan Sztravinszkij, a századforduló zeneszerzője szellemi otthonának is Párizst, a korabeli Európa kultúrközpontját tartják, hiszen első sikerei a francia városhoz kötik a komponistát. Petruska című művét is Párizsban mutatták be 1911-ben. A mű ugyanakkor egyike Sztravinszkij azon alkotásainak, amely zenéjét és témaválasztását illetően leginkább támaszkodik az orosz hagyományokra. Az egy ősi keleti mesét feldolgozó Petruskában a szerző modernista korszakának csaknem teljes zenei eszköztára felvonul. A Pannon Filharmonikusok a darab 1947-ben − a szerző által − átdolgozott változatát játssza.
Sosztakovics I. gordonkaversenye is mutat keleties vonásokat. A tipikus Sosztakovics-mű magán hordja a zeneszerző szokásos stílusjegyeit, például a hangokba kódolt monogramot, valamint az idézés jelenségét, mely során más komponisták műveinek motívumait, témáit eleveníti fel. Az I. gordonkaversenyt áthatják az életrajzi elemek, Sosztakovics e versenyművet Msztyiszlav Rosztropovics csellistának írta és ajánlotta, aki tanítványa és barátja is volt egyben. A csellista mindössze négy nap alatt memorizálta a műfaj egyik legkomplexebb darabjának tartott alkotást.
Különös egybeesés, hogy a Pannon Filharmonikusok koncertjén közreműködő szólista, Szergej Szlovacsevszkij korábban többek között épp a darab ihletője, Rosztropovics tanítványaként tökéletesítette hangszeres tudását.
A Pannon Filharmonikusok minden évadban más és más oldalról közelít a zene ihlető ereje felé. A tavalyi évadban a társulat a képzőművészetnek nyújtott kezet. A PFZ a 2014/2015-ös évadban egy friss művészeti forma, a gasztronómia felé fordul, és olyan vállalkozásba fog, mely nemcsak a hazai zenei életben, de világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés. A művészetekről való közös gondolkodásban idén Segal Viktor nemzetközi hírű chef, gasztronómiai tanácsadó lesz az együttes partnere, aki olyan menüsor összeállításán dolgozik majd, melyet a zenekar koncertjein felcsendülő zeneművek ihletnek. A zenei élmény alapján megszületett gasztronómiai költeményeket az együttes budapesti koncertjein a közönség is megkóstolhatja.
A Pannon Filharmonikusok és Segal Viktor − a zene és a gasztronómia területét egyszer és mindenkorra összekötve − egy egyedi, közös kiadványban mutatja majd be az évad muzsikái ihlette menüsort, azaz a két művészeti forma inspiratív kapcsolatát.
