Most is csalunk, mindig is csaltunk és fogunk is csalni. A hazugság, a megtévesztés és a játszmázás azonban nem olyan ördögtől valók, mint ahogy gondoljuk. Az állatvilágban gyökerezik, ezért valamennyien űzzük, de nem gonoszságból vagy rossz szándékból. Egy célja van: saját érdekeink érvényesítése!
Miért csalunk és hazudunk?
Ez már az állatvilágban is megjelenik, egészen az apró példáktól a nagyobbakig. Már a horgászatban is megjelenik az evolúció csele, amikor megtévesztjük a halat a csalival. Ugyanilyen csel a lepkék kiterített szárnyán észrevehető minta, mely olyan mint egy ragadozó madár szeme.
– A túlélés érdekében az evolúció tele van ilyen trükkökkel, ami természetesen az embereknél is megfigyelhető. Ha félretesszük az erkölcsi megfontolásokat, azt mondhatjuk, hogy a csalás evolúciós értelemben kifizetődő, nyereséges ha az embert nem kapják el – mondja Bereczkei Tamás, a PTE Pszichológiai Intézetének igazgatója. Hozzáteszi, hogy az embereknek nagyon bonyolult eszköztára van ahhoz, hogy csaljanak és hazudjanak, ugyanakkor jó mechanizmusai vannak ezeknek a leplezésére.
A hazugság is fejlődik
Az evolúció során volt egy fegyverkezési verseny, nem csak az embernél, az állatoknál is. Tehát minél kifinomultabb csalási mechanizmusok jöttek létre, válaszul egyre kidolgozottabb felismerési mechanizmusok is kialakultak. A pszichológia ezt átfogóan tanulmányozza, és próbál rájönni mik ezek a technikák.
Bereczkei Tamás elmondja, hogy az elmúlt pár évben Pécsett odáig jutottak el kutatásaikban, hogy nagyjából meg tudják határozni, hogy melyek azok az arcváltozások, mimikák amik akkor jönnek létre, amikor valaki becsapja a másikat. Sokszor felismerjük ezeket a vonásokat a csalók arcán, anélkül hogy meg tudnák magyarázni, mitől is fogunk gyanút.
A hazugság és a csalás leleplezésében és elrejtésében egyébként, bár nem nagy a különbség, mégis ügyesebbek a nők, mivel sokkal árnyaltabban tudják kifejezni érzelmeiket, egy kivételével: ez pedig a düh! A dühöt a férfiak intenzívebben és árnyaltabban tudják kifejezni. Emellett a férfiak a szexuális típusú hűtlenségre érzékenyebbek mint a nők, mivel evolúciós értelemben a férfiaknak – akik sohasem lehetnek biztosak az apaságukban – több veszíteni valójuk van mint a nőknek egy félrelépés alkalmával – mondja az intézetigazgató.
A hazugság nem gonoszság
Tökéletes példa a csalásra és a hazugságra az udvarlási fázis. Ekkor ugyanis – kutatások igazolják – a férfiak többet beszélnek, kicsit „fényezik” magukat, a nők pedig hallgatnak. Ez a hallgatás azonban nem a szelídséget vagy a visszafogottságot jelenti, hanem azt, hogy a nők szeretnének a férfiról többet megtudni, egyszerűen „tesztelik” az erősebbik nemet. Bereczkei Tamás elmondja, hogy sokszor tévesen azt gondolják a férfiak ilyenkor, hogy nyeregben vannak. Hozzáteszi, hogy a legtöbbször a nők az első randik alkalmával inkább nonverbálisan, testbeszéddel kommunikálnak, amivel bátorítják vagy éppen gátolják a férfiak kezdeményezéseit.
Tele vagyunk színleléssel és megtévesztéssel, ami nem a negatív értelemben vett hazugság, hiszen saját érdekeink miatt vetünk be ilyen technikákat – még akkor is ha nem tudunk róla. Ezek a megtévesztések nem a másik ellen szólnak, csupán saját érdekeinket próbáljuk növelni. Ezért nem igaz az az állítás, hogy vagy jók vagyunk vagy rosszak, hiszen rendkívül összetettek vagyunk.
A PTE Pszichológia Intézet igazgatója elmondja, hogy mind ezekre az állításokra érdekes példákat fog mutatni csütörtöki előadásában.
[note note_color=”#56b5cd”]
A Psziesztra a Pécsi Tudományegyetem pszichológus hallgatóinak és a laikus érdeklődőknek is érthető, színes és tudományos előadások, valamint programok keretében mutatja be a pszichológia különböző területeit. Idén a „vágyaink és szükségleteink tükrében” nevet viseli a programsorozat. Bereczkei Tamás az Önző vágyak: a csalás evolúciója című előadását március 26-án, 14:00-15:20-órakor, a Művészetek és Irodalom Házában hallgathatjuk meg. A Facebook esemény ITT.[/note]
