Az idei, immár negyedik pécsi Egyházzenei Fesztiválról egy-egy kórus-, orgona- és magyarországi misepremiert tartalmazó hangversenyéről számolok be.
A Kertész Attila Liszt-díjas karnagy vezetésével megfiatalított Mecsek Kórus Lyceum templombeli Ave Maria koncertjén a reneszánsztól napjainkig kaptunk rendkívül sokszínű, az árnyalt hangzástól a küldetéses hangig ívelő lelki táplálékot.
Ebből Pergolesi előadásukban évek óta szépen szóló Stabat Matere mellett – melyben Ambrus Orsolya, Szente Melinda énekesek és a zongorista, Körtesi András működött közre – Kodály Zoltán Szép könyörgése és 121. genfi zsoltára, valamint a romantikus és 20. századi Mária-énekek (Gounod, Rachmanyinov, Kodály, Kocsár Miklós, Orbán György alkotásai) nyújtottak most is katartikusan szép élményt.
A sorozatszerkesztő, Szamosi Szabolcs orgonaművész október 14-i pécsi bazilikai orgonahangversenye az Európai Rádió Unió közvetítésére is tekintettel egy, az ehhez a kiváló Angster-orgonához méltó, főként magyar művekre építő gazdag programmal kápráztatta el a szép számú külföldiekből is álló lelkes közönséget.
Bach C-dúr toccata, adagio és fúgája, valamint a francia Widor 5. orgonaszimfóniájának két részlete által keretezett műsorban Liszt Ferenc B-A-C-H prelúdium és fúgája a hangszer grandiozitását mutatta fel, remek előadásban, Bartók Este a székelyeknél és Kodály 3 epigrammájának átirata a finomabb árnyalatokat, míg Antalffy-Zsíross Dezső és Gárdonyi Zsolt művei a humor és a játékosság lehetőségeit villantották fel. Igen érdekes volt Szamosi Szabolcs improvizációja, melyben a Pécsi Rádió szünetjeleként ismert baranyai népdalt és Beethoven Örömóda-témáját vonta egybe a remek teljesítményt nyújtó muzsikus.
Október 16-án a Dél-Tirol olaszországi részén fekvő, tízezer lakosú Brunico (Bruneck) városkájából érkezett férfikar egy vélhetőleg magyarországi bemutatóval ajándékozta meg a sajnos nem túl nagy létszámú közönséget. A Martin Ranalter által vezényelt együttes – mely egyébként korábbi karnagyával a pécsi székesegyházi komponista Lickl János György több művét is előadta már – ezúttal a főleg operettjeiről és nyitányairól ismert Franz von Suppé (1819-1895) Missa Dalmatica című olaszosan dallamos, ugyanakkor kellően meghitt és emelkedett hangú miséjét adta elő, amatőr kórushoz képest magas színvonalú előadásban.
Ugyanez nem minden részletben volt elmondható az est orgonistájáról, Kovács Péterről, aki talán a mű ritkasága miatt nehezen boldogult az összjátékkal, de egészen kiválót nyújtottak a pécsi szólisták, Benke József tenorista, a bariton, Bognár Szabolcs és a magas fekvésben is szépen szóló basszista, Szécsi Máté. Ez a mű megérne
egy újabb pécsi előadást is, mondjuk a mi világklasszis pécsi Bartók Férfikarunkkal.
Kovács Attila írása.
