Szomorú döntésnek nevezte szombaton, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport rendkívüli ülésére érkezvén Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke, hogy Görögország népszavazást kezdeményezett a hitelezők javaslatáról – írja az MTI.
„Ezzel a tárgyalások lehetősége lezárult, pedig az én fejemben még nyitva volt” – szögezte le a holland politikus.
Dijsselbloem elmondta: negatív meglepetésként érte a lépés, és az, hogy a görög kormány úgy döntött a népszavazásról, hogy az alku elutasítása mellett foglalt állást.
„Meghallgatjuk a görög pénzügyminiszter tájékoztatását, aztán meglátjuk, hogy ez milyen következményekkel jár” – fogalmazott Dijsselbloem.
Dijsselbloem helyettese nem sokkal korábban angolul csak annyit nyilatkozott: a határidő, az határidő.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter érkezésekor nem nyilatkozott.
A tanácskozáson Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója is részt vesz. Érkezésekor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az IMF a többi intézménnyel együtt mindig is rugalmasságot mutatott, hogy alkalmazkodjon az új politikai és gazdasági helyzethez Görögországban. A francia politikus elmondta, hogy a cél Görögország pénzügyi függetlenségének helyreállítása, ahogyan Írország és Portugália esetében is történt.
Lagarde arra az álláspontra helyezkedett, hogy kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség; Görögországban mélyreható strukturális reformok kellenek, és a növekedést támogató költségvetési konszolidációra van szükség. A hitelezőknek viszont ehhez megfelelő pénzügy támogatást kell nyújtaniuk, és az adósság terén is lépéseket kell tenniük.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint Athén és a hitelezők álláspontja között mérsékelt a különbség, és jól tudni, miben nincs egyetértés.
„Ha megvan az akarat, a mód is meglesz” – fogalmazott Moscovici, aki szerint a bizottság mindig a kompromisszum megtalálása érdekében dolgozott. A francia politikus szerint az Eurócsoportnak értékelnie kell a helyzetet, és döntenie kell, hogy lehetséges-e még a megállapodás.
A finn pénzügyminiszter, Alexander Stubb közölte: világos többségben van, vagy egyenesen egyhangú az az álláspont az Eurócsoportban, hogy a program meghosszabbításáról nem lehet szó.
„Szomorú nap a mai” – fogalmazott Stubb, kellemetlen meglepetésnek nevezve, hogy a görög kormány népszavazást kezdeményez. Ezzel szerinte is lezárult a további tárgyalások lehetősége.
„Nincs más lehetőség. Az „A” terv gyorsan szertefoszlik, és a „B” terv lesz az elsődleges” – foglalt állást a finn miniszter azzal kapcsolatban, hogy fel kell-e készülni Görögország távozására az euróövezetből.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter világossá tette, hogy a szombat délutáni egyeztetések eredeti célja az volt, hogy összebékítsék a hitelezők és a görög kormány javaslatait, de Görögország egyoldalúan lezárta az egyeztetéseket.
„Mi az, hogy „B” terv? Nevén kell nevezni a dolgokat. Görögország felállt a tárgyalóasztaltól, a helyzet pedig az, hogy a program kedden véget ér” – jelentette ki a német tárcavezető.
A belga pénzügyminiszter bizarrnak nevezte, hogy a kormány népszavazáson akarja kikérni az emberek véleményét, miközben ő maga az alku elutasítása mellett teszi le a voksát.
„Nincs már három hetünk, három napunk van csak. Ezt a görögöknek is tudniuk kell, és rengeteg időt vesztegettek el” – fogalmazott Johan Van Overtveldt.
Michael Noonan ír tárcavezető azt mondta: csalódott a népszavazás bejelentése miatt, és mindig nagy rokonszenvvel viseltetett a görögök iránt.
„Ezzel teljesen feltérképezetlen vizekre értünk” – közölte Noonan.
Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter bármely kormány legitim döntésének nevezte a népszavazási kezdeményezést, annak időzítését viszont nagyon szerencsétlennek nevezte. „És ez erős eufémizmus” – tette hozzá.
Scicluna szerint a görög kormánynak sokkal korábban, akkor kellett volna kiírnia a megállapodást, amikor teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy nem az egyedi kérdések és intézkedések állnak a megállapodás útjában, hanem maga a felhatalmazás, amelyet a kormány a választóktól kapott. Mindemellett a referendumról az egyeztetéseken eddig szó sem esett, Scicluna pedig abban bízott, hogy a délután folyamán a megállapodás kidolgozása lesz a feladat.
Görögországnak legkésőbb kedden több mint másfélmilliárd eurót kellene törlesztenie az IMF-nek, ugyanazon a napon, amikor a megmentésére kidolgozott második program véget ér. A program keretében Athén még 7,2 milliárd euró kedvezményes kölcsönt hívhatna le, de ehhez reformintézkedéseket kellene hoznia, melyekről több mint négy hónapja nem tud megállapodni hitelezőivel.
Közben a görög bankok fizetőképességét az Európai Központi Bank biztosítja úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretében, amelyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ha ezt Frankfurt nem tudja folytatni, akkor a görög bankok likviditását az athéni jegybanknak kell biztosítania, amit csak úgy tehet meg, ha saját pénzt bocsájt ki, amivel de facto kilépne az euróövezetből.
