Köztudott, hogy ha Pécsett eldobunk egy követ, az nagy valószínűséggel vagy egy török kori vagy pedig egy római régészeti leleten koppan. Ezek közül pedig számtalan olyan sírt, templomalapot és pincét tártak már fel pécsi régészek, amelyek a mai napig csalogatják a városba a turistákat. Azt azonban sokan nem tudják, hogy Pécsen régészeti szempontból számos olyan értékes és érdekes hely van, amelyeket nem látogathatnak sem a helyiek, sem a turisták. Ezek közül az eltemetett kincsek közül csemegéztünk Gábor Olivér pécsi régész segítségével. Káptalan utca 2-4.
Már-már megmosolyogtató, hogy a múzeumok utcájában még olyan múltbéli építészeti értékek is vannak, amelyekről alig tud valaki a városban. A Káptalan utca 2-4. szám alatt van ugyanis egy olyan újkori pince, amelyben egy középkori vízvezeték fut. Az egy méter magas vezetéket a pince átszakította. A szűkös folyosón pedig csak óvatosan, és kizárólag lámpával lehet közlekedni – már ha van olyan szerencsés valaki, hogy lejut ide, hiszen hivatalosan a pince nem látogatható.
Drakula pincéje
Drakula pincéjét valamikor 2009 és 2010 környékén találták meg. A Széchenyi tér felújítása már megkezdődött, amikor a régészek részben feltárták. Noha a szakértők szorgalmazták, hogy a városvezetés úgy módosítsa a főtér tervét, hogy az alkalmazkodjon a frissen kiásott, izgalmas földalatti pincéhez – hiszen az remek turistacsalogató érdekesség lehetett volna -, ez azonban nem történt meg. Gábor Olivér lapunknak azt mondta, hogy a pince jelenleg „szendvicshelyzetben van”, hiszen felülről a Szentháromság tér lépcsős minivízesése, alulról pedig a Pétáv alagútjai határolják. A pincébe pedig csak alulról, a Pétáv nem publikus alagútrendszeréből lehet egy rácson keresztül belátni. Arról, hogy vajon tényleg Drakula pincéje ez, a régész azt mondta, hogy mivel az 1780-as években – az akkoriban még lakóházakkal beépített téren – Drakulya itt korabeli írott forrásokkal igazolhatóan eladta egyik házát, ezért nem kizárt, hogy a pince az övé volt, de pontosan persze nem tudni az eredetét.
Kossuth tér
A Kossuth téri mélygarázs építésekor találtak rá egy kettéágazó középkori pincére, annak közelében pedig értékes római freskórészleteket és szobormaradványokat is begyűjtöttek. A terv az volt, hogy a leleteket megvédik és megőrzik, a parkolóból pedig látogathatóvá is akarták tenni az ásatás eredményeit. A nagy munka közepette azonban a pincét telefolyatták betonnal.
Ítélőtábla
Valamikor 2010 környékén az Ítélőtábla mellé épült volna egy üzletház, azonban ők is belefutottak egy római leletbe, méghozzá nem is akármekkorába. A római bazilika maradványaiból az derült ki, hogy a méretes, háromhajós templom valamikor a 300-as években leégett. Az építtető cégnek nem volt pénze a leletek bemutatására és az építkezés szüneteltetésére, ezért a valaha zsúfolásig megtöltött épület romjait betemették.
Ferencesek utcája 14.
Itt is egy középkori borospince bújik meg, de hát azokból számtalan van szerte a város alatt. Ennek a borhűtő helynek az érdekessége azonban az, hogy természetes úton telt meg majdnem teljesen, a beömlő vizes törmeléktől.
Székesegyház
A Székesegyház sok érdekességet rejt, de azt nem gondoltuk volna, hogy a dóm északi oldala alatt fut egy középkori vízvezetéknek használt pince, ami ma is létezik, de nem látogatható, mivel azt egy kazánrendszer fűtőcsövei foglalják el. Ennek a vízvezetéknek a városfalon kívüli részét robbantotta fel 1686-ban Bádeni Lajos azért, hogy az akkor épp a belső várba visszavonuló törökök vízellátását elvágja. A művelet bejött, a törökök ugyanis némi szomjazás után feladták a várat.
Rózsakert
A szebb napokat is megélt, valaha elképesztően népszerű Rózsakert alatt egy ókeresztény kápolna és egy sírkamra van, legalábbis annak a falai. Annak ellenére, hogy a leletet a Cella Septichorához hasonlították, a Rózsakert birtokosának és az egyházmegyének sincs elegendő pénze a feltárásra.
Temetők
A városban számos ókori, római, és török kori temető van a föld alatt, ezek közül pedig nagyon sokat feltártak már Pécs régészei. A feltárt temetőket visszatemették, vagy rájuk építkeztek, de persze ezek a helyek is védettek, és újra kiáshatóvá tehetők, ha igény adódik rá. Jó hír azonban, hogy a Régészeti Múzeum alatt öt méterrel is található egy pince, ahova 2017-re egy nagyszabású és izgalmas kiállítást terveznek. A városban és a megyében előkerült sírokat – őskortól a török korig – mutatják majd itt be úgy, hogy a pince padlójába süllyesztik azokat. A hosszú pincejáratot pedig csak az üvegfalú sírok fénye világítaná be, különleges hangulatot kölcsönözve a Nekropolisz kiállításnak.
