Harminc napon belül írásban kell válaszolnia a kereskedőnek, vendéglátósnak, ha beírunk panaszkönyvébe. Egyik olvasónk szerint felháborító, hogy nem von maga után szankciókat a beírás, amelynek így szerinte semmi értelme. Utánajártunk, milyen szabályok vannak vásárlók könyvével kapcsolatban.
Egyik olvasónk éttermi vacsorája után kérte a panaszkönyvet, mert étele gyakorlatilag ehetetlen volt. Elmondása szerint soha életében nem tett ilyet, de most olyan hitvány kosztot toltak elé, hogy nem tehetett mást. Csak a beírás után szembesült azzal, hogy jelzésével a tulajdonoson kívül senki sem fog foglalkozni.
Perger Mónika, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezető-helyettese szerint mindez igaz is meg nem is.
A szabály szerint minden olyan üzletben kötelező a vásárlók könyvét kitenni, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Abba bárki bármikor bepillanthat, így szerezhet információt a boltról, étteremről még a vásárlás előtt.
A vásárlók könyvével kapcsolatos előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi; 30 napon belül a tulajdonosnak kell válaszolnia az üzlet működésével, illetve az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszokra és javaslatokra. Már, ha megadtuk nevünket, lakcímünket.
– Ha a kereskedő elutasítja a kifogásunkat, tehát nem ad igazat, akkor meg kell indokolnia a döntését, illetve azt is fel kell tüntetnie a levélben, hogy hova fordulhatunk, ha a válasszal nem értünk egyet – mondja Perger Mónika. Amennyiben a kereskedő nem, vagy nem érdemben válaszol a bejegyzésünkre a fogyasztóvédelmi hatósághoz, egyedi jogviták rendezése esetén bíróság vagy békéltető testülethez érdemes fordulni.
Ha a vevő tehát továbbáll problémájával, még eljuthat olyan hatóságig, amely panasza után vizsgálódik.
Az üzletnek egyébként öt teljes évig meg kell őriznie a vásárlók könyvét, két évig pedig a felvetésekre adott válaszokat is.
Főoldali fotónk illusztráció – Forrás: vallalkozoinegyed.hu
