Közel fél évszázada áll már a pécsi Magasház, de most már – talán – tényleg nem sokáig. A bontást bármikor megkezdhetik, épp ezért érdemes még most megismerkedni a ház megépítésének ötletével, felhúzásával, történetével.
A pécsi Magasházat 1974-ben egy a korban bevett jugoszláv építéstechnológia segítségével húzták fel annak a jeleként, hogy a bányászatából jól jövedelmező város fejlődését demonstrálják. Az úgynevezett utólagos feszítésű IMS-rendszer lényege – nagy vonalakban –, hogy az előre legyártott épületpaneleket olyan, vasból készült biztosítókábelekkel szorították egymáshoz, amelyek folyamatos feszültség alatt álltak, így rögzítették az elemeket. Az ilyen megoldások alkalmazásával épített toronyházak – tehát az 1976-ban átadott Magasház is – arról voltak híresek, hogy stabilak, földrengésbiztosak maradnak.
Mégis, 1983-ban beütött a baj, egy véletlenszerű vizsgálat során a vashuzalokon ugyanis a rozsdásodás jeleit fedezték fel a szakemberek. A tartószerkezet így pedig annyira meggyengült, hogy hat évvel később, 1989-ben el kellett rendelni a csodaépület kiürítését. Rabb Péter statikus az akkori pécsi ingatlankezelő vállalat vezetőjeként hozta meg a nehéz döntést. Az építészmérnök lapunknak elmondta, hogy a döntés megkerülhetetlen volt, mivel az épület kockázati tényezői meghaladták a megengedhető szabványértékeket.
A kiürítés – folytatta – példás rendben ment, csupán pár tányér tört össze. Nem is ezzel volt a gond, hanem a lakók értesítésével. Azt ugyanis, hogy el kell hagyniuk az országszerte híres épületet, nem vették jó néven, ami érthető is. A megrökönyödés és az elkeseredés mellett sokan egyszerű rémhírnek vélték az egészet. Az első lakógyűlés például semmilyen eredményre nem vezetett, ezért a lakók lakóbizottságot hoztak létre, amelynek keretén belül sikerült elrendezni a köztük és a kiürítést végző szakemberek közti ellentéteket.
Miután kiürítették az épületet, Rabb cége statikai szempontból megvizsgálta a Magasházat, és jelezték az akkori városvezetésnek, hogy a teljes körű szerkezeti renoválásba csak akkor vágjanak bele, ha biztosan tudják, hogy miként kerül hasznosításra az ingatlan. Ennek ellenére 1989-ben mégis kész tervek nélkül erősítették meg a ház vázát.
A hivatalosan csak ideiglenesen kilakoltatott lakók számára 1990-ben derült ki, hogy az épületbe többé már nem mehetnek vissza, az lakhatatlanná vált. Ezután 1991-ben megkezdődött az épület hasznosítható elemeinek kiszerelése, így a Magasház hivatalosan is élhetetlenné vált. Innen már csak egy ugrás vezetett addig, hogy 1994-ben bekerüljön a rekordok könyvébe, mint a Közép-Európa legnagyobb lakatlan háza.
Ezután kezdődött meg a Magasház tulajdonosi kálváriája, amely még jelenleg, 2015-ben is tart. Több tulajdonos gyors egymásutánban történő váltása után 2002-ben sikerült a városnak visszavennie az épület feletti uralmat, ezután 2003 tavaszán pedig egy cég (a felújításra kiírt pályázat győztese, a Coordinátor Rt.) 300 millió forintból erősítette meg a ház szerkezetét, azzal a céllal, hogy újra lakhatóvá tegyék. Tervek azonban ekkor sem voltak a konkrét hasznosítás mikéntjére vonatkozóan.
És jöttek az ötletek: kollégium lesz, étterem, csúcshotel, irodaház, társasház, kilátó, stb. A Grupo Milton nevű cég is hasonló nagyszabású terveket dédelgetett, akik 2008-ban vették meg a várostól a házat. Az elképzelésekből semmi nem lett. A Grupo Milton 2012-ben felhagyott terveivel, otthagyta a Magasházat biztonsági emberek nélkül, azoknak a merész pécsieknek, akik ezután fel tudtak sétálni a tetejére. Rabb azonban elmondta, hogy ezeken az eseteken kívül nem tud egyéb behatolásokról, fosztogatásokról, vagy a házba beköltöző hajléktalanokról sem.
Ezután nem sokkal ki is adták az épületre a bontási határozatot, és már nincs sok vissza 25 emeletesnek. Még az sem zavar be, hogy papíron elvileg továbbra sem a városé ház. Lebontják, nincs mese, miután életveszélyes az épület.
Rabb kifejtette, hogy a bontási kiviteli terv már régóta létezik, az azt végző cég pedig feltehetően szintről szintre fogja eltüntetni, ha egyszer a munka végre megkezdődik.
A bontás 1 milliárd forintba kerülhet, már meg is van a kivitelező, amely elvégzi a munkát.
A fotók forrása: fortepan.hu, szeretlekmagyarorszag.hu, pecsma.hu