Magyar és török szakemberek együttműködésben végzik a jövőben az úgynevezett neurokognitív zavarok, például az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásaikat a Pécsi Tudományegyetemen. Kedden délután a Szentágothai János Kutatóközpont adott otthont az agykutatók közös bemutatkozásának.
A Pécsi Tudományegyetem Magatartásélettani Kutatócsoportja és az isztambuli Kültür Üniversitesi Agydinamikai, Kognitív és Komplex Rendszerek Kutatóközpontjának munkatársai számoltak be az agykutatás területén végzendő közös munkáról.
A magyar szakemberek idén júniusban keresték fel az isztambuli egyetem kutatóközpontját, hogy felvegyék a kapcsolatot a török kollégáikkal. A mostani látogatás a korábbi találkozó viszonzása volt.
Dr. Kovács L. Gábor, a Szentágothai Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy Pécsen nagy hagyományai vannak az agykutatásnak, mondhatni, hogy ez a PTE egyik legsikeresebb területe.
– Több munkacsoportunk foglalkozik agykutatással, Magyarországon ma az egyik legsikeresebb ágazata az idegkutatásnak. Másfél éve létezik a Nemzeti Agykutatási Program, amelynek szerves része a PTE is.
Gábriel Róbert, a természettudományi kar dékánja röviden annyit mondott, hogy a közös tudományos munkához elsősorban jó projekt, másodsorban együttműködési készség, közös érdeklődés, harmadrészt pedig tudományos kiválóság szükségeltetik. Pécsen mindhárom feltétel adott.
Hernádi István egyetemi docens, a pécsi kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a konkrét kutatási programot a következő hetekben állítják össze.
– Az együttműködés alapja, hogy a török kutatóknak több évtizedes tapasztalatuk van az Alzheimer-kór kutatásának klinikai oldalról történő vizsgálatáról. A mi csoportunk preklinikai kutatásokat végez. A cél, hogy a klinikai kutatásokat – amelyeket a betegek bevonásával végeznek – párhuzamba állítsuk a preklinikai – állatokkal történő – kutatásokkal.
A bemutatkozást követően a vendégek megtekintették a kutatóközpont idegtudományi laboratóriumát, amelyet meglátogatott Páva Zsolt polgármester is.
[box title=”Tíz éven belül halálos”]A kutatás célja az úgynevezett funkcionális biomarkerek keresése a megismerési funkciók javítására az idegrendszeri, kémiai ingerületátvitel befolyásolásával. Ismeretes, hogy a neurokognitív zavarok (demenciák), illetve az ideghálózat egyéb zavarai a társadalom elöregedése miatt egyre komolyabb problémát jelentenek a társadalom számára, ezért ezen betegségek megértése, és hatékony terápiák alkalmazása az egyik legfőbb kihívás az idegtudományok számára. A betegségek közül az egyik legismertebb az Alzheimer-kór, amelynek előfordulása idős korban elérheti a 25-30 százalékot is. A kór felismerésétől a beteg haláláig átlagosan 8-10 év múlik el, így a betegség nagy terhet jelent mind a betegre, mind a családjára, mind a társadalomra.[/box]