Idén 5 éve már, hogy Pécs 2010-ben Essennel és Isztambullal karöltve vált Európa Kulturális Fővárosává, ezért elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy egy kicsit a múltba révedjünk, és felidézzük a Pécs2010 program legnagyobb munkálatait, és hogy azok miként festenek ma.
Majdhogynem kereken fél évtizede vált Pécs Európa Kulturális Fővárosává. A „Pécs2010 Kulturális Főváros” nevű projekt nem csupán a városvezetés álma volt, hiszen a 2005-ben győzedelmeskedő „Határtalan város” címre keresztelt pécsi pályázatot nagy részben helyi civilek írták. A programban olyan hatalmas csúszások voltak már 2009-re, hogy végül 2010-re csak az építmények kisebb hányada valósult meg.
Ekkor húzták fel a Kodály Központot és a Tudásközpontot, ekkor kapott új külsőt a Múzeumok utcája és a Széchenyi tér is, és persze a Zsolnay-negyedet is a projekt keretén belül építették meg.
Nézzük hát meg, hogy 5-6 évvel ezelőtt, hogyan nőttek ki a földből ezek a ma már a pécsiek hétköznapjait színesítő intézmények és terek, és miként festenek ma. A Széchenyi tér például így:
Zsolnay Kulturális Negyed
A projekt legnagyobb beruházása egyértelműen a Zsolnay Kulturális Negyed megépítése volt. A Zsolnay kerámiagyár 5 hektáros területén 2009-től 2011-ig tartó évig tartó építkezés több mint 11 milliárd forintba került és Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépület-renoválásaként tartják számon a mai napig.
Az évek során kiürült gyártömb épületeit ahol kellett lerombolták, ahol pedig nem, ott felújították, áttervezték, újraépítették és megszépült a gyár parkja is.
A 2011. december 6-án átadott negyedbe költözött a PTE kommunikáció tanszéke és a Művészeti Kar is, az ország egyik legjobb étterme is itt nyílt meg, és természetesen számos híres kiállítás – többek között a Gyugyi-gyűjtemény – is itt kap helyet. Arról nem is beszélve, hogy a város megannyi fesztiválja közül egy csomót itt rendeznek meg.
Az pedig nem kérdés, hogy milyen szép is lett a komplexum:
Kodály Központ
Kicsit körülményesebben hivatkoznánk a Kodály Központra, ha a tervezési neve maradt volna meg. Mert az, hogy „Pécsi Konferencia- és Koncertközpont” kicsit száraz, valljuk be.
A Dél-Dunántúl legnagyobb hangverseny- és konferencia-központjáról sokan nem is sejtették, hogy mekkora durranás lesz, amikor elkezdték építeni. A Pannon Filharmonikusok otthonaként ismert, rengeteg funkcióval bíró, formabontó épület már 2007-ben „megfogant”, ekkora választották ki a nyertes tervpályázatot.
A Kodály Központ megépítése nem volt egyszerű. A 2009-es alapkőletétel után a munka megkezdődött, 6500 méternyi cölöpöt vertek a megsüllyedő épület alá, 14 ezer köbméter beton és 650 tonna betonvas van benne, közel 300-an építették, 4 daru segítségével.
A kő- és faanyagok használatával épült formabontó belső terekkel máig sokkolóan újszerűnek tűnő épületben az első koncertet 2010 decemberében adták, azóta pedig töretlenül üzemel ez a csodaszép épület.
Tudásközpont
A Tudásközpont, azaz teljes nevén a „Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont” a Balokányban épült, ami miatt egy kicsit meg voltak szeppenve akkoriban a diákok és a könyvtárak dolgozói, hiszen a 13 ezer négyzetméteres tudástárba költözött akkoriban a városi és a megyei könyvtár mellett a PTE három bibliotékája is.
Persze nem csak könyvtárként funkcionál az épületcsoda, hiszen két kétszáz fős előadóterem és egy konferenciaterem is helyet kapott itt, a kutatószobák és a diákok számára kialakított internet-terek mellett.
A munkálatok 2009 szeptemberében kezdődtek, de az átadása körül volt némi hercehurca, hiszen először 2010 nyarára tervezték, majd egy hónappal előrehozták a tervezett júniushoz képest, de végül is ősz lett a dologból.
Ja, és néha leesik róla ez és az, ami kicsit életveszélyes. De ettől még szeretjük, mert nagyon impozáns építészeti remek.
Múzeumok utcája
A „Nagy Kiállítótér – Múzeum utca rekonstrukció” elnevezésű projekt keretén belül Pécs nyolc múzeumépületének felújítása történt meg, de a múzeumok kertjeit és a környék utcáit és közterületeit is ekkor hozták rendbe, ekkor kaptak új külsőt.
A Káptalan utca múzeumai mellett a Papnövelde utcai Modern Magyar Képtár is ekkor bővült ki, és újult meg szinte teljesen.
Mára pedig egyértelműen az egyik legszebb pécsi utcaként néznek rá a pécsiek.
Tettye
A Pécs2010 programnak keretében újult meg a Tettye park jelentős része is. A kivitelezést 2009 márciusában kezdték el, ami egészen november közepéig tartott.
Megújultak itt a lépcsők, a játszóterek, a szökőkutak és a várnál lévő támfalak is, a várromok mellé pedig kapott egy modern vas kilátót is, amit a fél város bír, a másik fele viszont nem.
Nagy volt a rumli a Tettyén, de megérte rá várni, hiszen nem semmi hely lett belőle:
Uránváros főtere
Az uránvárosi EKF-fejlesztések a Mecsek áruház előtti teret, az Ybl Miklós utcát és a Szilárd Leó parkot érintették, méghozzá elég látványosan.
Az elkészült parkot és a teret 2009 novemberében adták át és azóta Pécs egyik legcsaládiasabb hangulatú forgalmi csomópontja lett.
Diana tér
A fejlesztések idején újult meg a Diana tér is, noha ezt nem feltétlenül tudják sokan. A Diana téri piac körüli park és a Berek sétány kapott új külsőt, sok új növénnyel, padokkal, boltokkal.
A tér mellett a Nevkó is megújult, hiszen azóta új térburkolat díszíti a sulikomplexum terét, itt is sok új padot raktak le, de árnyékolókkal is dobtak a tér és a környék hangulatán.
Arról nem is beszélve, hogy a kertvárosi buszmegálló elkerült innen, a helyére pedig az ottani körteret terjesztették ki.
