Egy tervezet szerint bevezetnék az iskolai futballoktatást: az alap- és középfokú oktatási intézmények a heti öt testnevelés óra részeként vezethetik be az új tantárgyat – ha az erre fogékony iskolák beillesztik azt oktatási programjukba.
A dokumentumban olvasható indoklás szerint az „iskolai labdarúgás legfőbb célja, hogy a játékon keresztül minél több gyermek és fiatal – fiú és lány egyaránt – fedezhesse fel a labdarúgás élményét. A legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával. Mindezeken túl a labdarúgó játékokban megjelenő, egyéni és társas problémamegoldást kívánó helyzetek fejlesztik a szociális és kognitív képességeket”.
Az elképzelést illetően megoszlanak a vélemények, pécsi szakemberek szerint a tervezetnek ugyanakkor vannak hasznosítható elemei is. Zalay Szabolcs, a pécsi Leőwey Gimnázium igazgatója amondó, hogy a szándék jó és támogatható, hiszen erős identitáserősítő szerepe lehet.
– Gyerekkorunkban természetes volt, hogy grundokon focizunk. Ez fontos háttérországa volt a labdarúgásnak s nagyon népszerű volt a srácok körében. Ám jelenleg nincs meg ez, ha sikerülne a magyar focit visszaemelni az élvonalba, akkor az nagyon komoly identitáserősítő elem lenne – mondta.
Az igazgató szerint a megvalósítás lehet csak kérdéses: mennyire lesz merev rendszer, hogyan oldják meg azokban az iskolákban, ahol van rá szándék, de nincs megfelelő infrastruktúra. Zalay mindenesetre amondó, hogy jó lenne életszerű megoldásokkal előrukkolni.
Gyakorlatilag hasonló véleményen van Kulcsár Árpád egykori élvonalbeli futballista, a PMFC labdarúgó-akadémiájának vezetője is.
– Nagyon jó ötletnek tartom, több szempontból is. Ha azt nézzük, hogy a labdarúgás a legnépszerűbb sportág Magyarországon is, s bármennyire is rossz helyzetben van évtizedek óta, mindenki várja a felemelkedést, hogy sikereket érjünk el. Ha választható tantárgy lesz a labdarúgás, abban semmi kivetnivaló nincs. Nem kell felháborodniuk rajta az embereknek, hiszen azok fogják választani, akik szeretnék.
Kulcsár is megemlítette a ma már nem létező grundok egykori jótékony hatását, hiányuk miatt mindenképpen szükség van a mostani különböző edzésmódszerek egységesítésére.
– Korábban az edzők nem tudták – és még most is sokan küzdenek azzal -, hogy miként kell megtanítani a labdarúgást a kicsik számára – mondta.
[su_box title=”Tanyapedagógia helyett futball?” box_color=”#50d071″ title_color=”#ffffff”]A szabadon tervezhető órakeretben tanítanak az általános iskolákban hon- és népismeretet, tanyapedagógiát, s különböző életszakaszokban (három-négy évig) katonai alapismereteket, vitorlázást, lovaskultúrát is, de létezik saktika (a sakkot és matematikát vegyítő tudásanyag) és bringaakadémia is. A teljes lista az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján megtalálható.[/su_box]
