Nemrég azért szövetkeztek az ellenzékiek, hogy új bizottságot hozzanak létre, valamint megtartsák a részönkormányzatokat és két fővel is frakciót alakíthassanak. Ezúttal a Bodára tervezett atomtemető miatt döntöttek úgy, hogy közösen lépnek fel.
Az ellenzék szerint meg kell adni a lehetőséget Pécsnek, hogy valamennyi információt megismerhessen, és idejében véleményt nyilváníthasson a tervekről. Ezért közmeghallgatást akarnak összehívni, valamint felkérnék a kommunális bizottságot, hogy független szakértőkkel vizsgáltassa meg a kérdést.
Az előterjesztésben az áll, hogy fontosnak tartják a fenntarthatóság elveinek érvényesítését, ami nem csak az egészséges környezet megóvását jelenti gyermekeink számára, mert ezen iparágak óriási gazdasági potenciált is hordoznak, és értékteremtő munkahelyek sokaságát adhatnák a pécsieknek. A majdani tároló alkalmas helyszínének kiválasztásakor nemcsak geológiai, és műszaki megfelelőséget kell vizsgálni, hanem a társadalmi, és gazdasági adottságokat is. Ennek megfelelően egy nagyváros szomszédsága nem lehet alkalmas helyszín.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere azt mondta, hogy alaptalan párhuzamba állítani tubesi lokátor ügyét, hiszen ott már eldőlt a kérdés, a radar közvetlenül a város határán feküdt, és már kész tervekkel rendelkeztek, sőt megvolt a kivitelező is, a pécsieket pedig nem kérdezték meg a döntéshozók. A polgármester hozzátette: ehhez képest a bodai tároló közigazgatásilag sem érintkezik Péccsel, az ügyben semmi nem dőlt még el, még az sem, hogy egyáltalán megépül-e, ráadásul pécsiek nélkül nem lehet ez ügyben döntést – ezt Orbán Viktor miniszterelnök szögezte le.
Megírtuk, a Utah állambeli Nagy Sóstó hasonlít arra a tóra, amely 250 millió évvel ezelőtt hullámzott a mai Boda, Bükkösd, Kővágószőlős helyén. Az akkor meglehetősen meleg éghajlaton a tó kiszáradása során jött létre az a kemény, rendkívül jó vízzáró képességű agyagkő, amely a szakemberek szerint alkalmas lehet a radioaktív hulladék hosszú távú – akár százezer évig tartó – tárolására. Jelenleg azonban még semmi sem dőlt el, hiszen még egészen 2055-ig kutatják a kőzetet.
A jelenlegi kutatási terület 32 négyzetkilométeres, ezt szűkíthetik le 2018-ban 7-8 négyzetkilométerre (a majdani tároló ezen belül mindössze egy négyzetkilométernyi részt foglalhat majd el). A kutatásokat 2030-tól a föld alatti laboratóriumban folytatnák, a tárolót pedig 2055-ben kezdenék el építeni. A teljes programot 2084-ben fejeznék be, ekkor vinnék le a föld alá az utolsó atomhulladékot is.
