Pécs nem csak a kultúra, a remek porcelánok, a maszek sörök mediterrán fővárosa, hanem csilipaprika-központ is. A városban és Pécs mellett is több olyan lelkes egyéni csilitermesztő- és csiliszósz-manufaktúra is szárnyra kapott, akiket a csípős és a még csípősebb ízek szenvedélyes szeretete mellett az a vágy köt össze, hogy megmutassák: az erős paprikákban sokkal több lehetőség rejlik az Erős Pistánál. Nézzük is meg, hogy kikről van szó, kik azok, akik a környékünkön a legtöbbet próbálják meg kihozni a világ csilijeiből.
Chilion
Mit tesz az, aki egy ütős csilis babot szeretne rittyenteni, de egyetlen multiüzletben és közértben sem talál egy valamire való csilit sem? Azt, amit minden tisztességes erős-megszállottnak tennie kellene: termeszt magának. Pontosan így kezdődött a szentlőrinci Chilion munkássága is. Gergics Róbert a kicsi, de annál termékenyebb csiliüzem egyik vezetője lapunknak elmondta, 2011-ben kezdtek hobbiszinten csilipalántákat nevelni, pont azért, mert egész egyszerűen a jó csiliszószok hiányoztak a polcokról. Beszerezték a prémium magokat, azokat eleinte az ablakpárkányon, és egy kis fóliasátorban növesztették. Már ekkor olyan izmos paprikákkal dolgoztak, mint a habanero, vagy a Bhut Jolokia, azaz a rettegett szellem csili.
Az évek múlásával egyre több tapasztalatot szereztek a folyamatos kísérletezés során. Gergicsék mindent maguk készítenek, az ültetéstől a csomagolásig, a füstölésen át a megannyi brutális és kevésbé kemény szószuk elkészítéséig. Az árusítás és a márka kiépítése 2014-ben kezdődött.
De vajon miért bírják az emberek ezeket a csiliket és szószokat? Gergics véleménye az, hogy a magyarok alapvetően és eredendően lelkesednek a csípős ízekért. Tapasztalataik szerint sokkal jobban, mint azt egy átlagember gondolná, ugyanis az elmúlt évben sok japán, kínai, mexikói, indiai turistával találkoztak, akikről azt gondolnánk, hogy bármilyen erőset megkajálnak, ez viszont nem igaz. A magyarok keményebbek. Csili láz viszont a Chilion alapítói szerint nincs, csak sok kisebb-nagyobb termelő, akik próbálnak többet adni, mint a multik.
Gastrochili
A jó csilik hiánya úgy tűnik, hogy nagy úr, ugyanis Szidun Dávid, a pécsi Gastrochili atyja is azért vágott bele 2 éve a csilinevelésbe, mert sehol nem talált kedvére való paprikát. Rendelt tehát 18 féle magot, gyengébbtől egészen a világ legerősebbjéig, 2014 nyarán már 134 tő paprika napozott a Mecsek oldalában kialakított közel 1400 négyzetméteres kertjében, 2015-ben pedig már 820 csilitőröl szüretelte 20 különböző paprikáját, melyekből szószok, krémek, savanyúságok készülnek konyhájában.
Szidun célja az, hogy minél több emberrel megismertesse a csiliket, hiszen sokoldalú és izgalmas növények, mely abból is látszik, hogy a Gastrochili repertoárjában a csilikrémek, salsák, savanyúságok mellett háromféle erősségű és különféle spéci ízesítésű szószok találhatók. A csilitermékek készítése Szidun számára az önmegvalósítást jelenti, ebben éli ki kreativitását.
Szidun azért lelkesedik a térség a paprikák iránt, mert azok szerinte újdonságnak számítanak. Hajtja a kíváncsiság az embereket, érdekli őket, hogy a magyar erős paprikákhoz képest, milyen erősek is lehetnek az egzotikusabb – fűszeres, vagy épp trópusi ízvilágú – csilipaprikák. Kialakult továbbá egy olyan fogyasztóréteg, akinek már a magyar erős paprika nem elég.
Roberto Chili
A Roberto Chili stábja már több mint 2 éve eteti a pécsiekkel brutális paprikáit. A népszerű helyi márkává váló termesztés ötlete Gyuris Róbert és Raffai Norbert agyából pattant ki, noha Gyuris már több mint fél évtizede foglalkozik ezzel.
Tapasztalata és lelkesedése kifizetődött, hiszen jelenleg – kiskertjüket és diósviszlói telküket összesítve – 1800 tőről szedik a 25 fajta paprikát. Raffai elmondta, ők „nem ülnek fel a szószvonatra”, leginkább csak szárított csilipaprikát árulnak, melyet fűszerként használhatnak az erős-őrültek, néha azonban friss paprikákat is találhatunk náluk, legújabb dobásuk a füstölt csili.
A növény színe, formája, sokfélesége, az ezernyi íz- és csípősségi fok vonzóbb számukra, mint a szószkészítés. Paprikáikból lehet persze szószokat csinálni, de Raffai kiemelte, hogy ők nem szeretnének dönteni mások ízlése felől, mindenki készítse el tehát saját szószát paprikáikból.
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=XA0mUyDBelI” width=”720″]
Hentz & Kéreg
Schützenhofer Péter a Hentz & Kéreg kertészeti bolt egyik vezetője Pécs egyik legfontosabb csili-ellátója, noha szószokat és egyéb csilitermékeket ő sem készít. Lapunknak elmondta, hogy a csilik iránti érdeklődése egy ausztráliai út során kezdődött, ahol kétméteres paprikafákkal találta szemben magát. Ugyan hasonló csilinövényt a hazai klímában nem lehet reprodukálni, Schützenhofer azonban nem is a méretre ment rá, hanem a minőségre és a kínálata változatosságára. Honlapján 200 féle magot kínál, a szárított és a füstölt csilik mellett, de komplett csilicserjéket is beszerezhetünk nála.
Szerinte a jelenleg Pécsett is tapasztalható csilimánia egyfajta divatirányzat, mely rajongóit a paprikák színkavalkádjával, alakjával, erősségükkel hódította meg. Hozzátette, hogy ugyanakkor sokan ma bulikellékként is használják a csiliket, természetesen a világ legcsípősebb fajtáit, melyekkel vagy egymást „szívatják” vagy „félrészegen próbálják meg megenni őket”. Másra szerinte ezek a halálosan erős paprikák nem igazán jók. Egy szellem- vagy egy skorpiócsiliből például egyetlen darabot kell 1 kilogramm sima kaliforniai paprikához adni, hogy ehető legyen a végeredmény.
Schützenhofer szerint egyáltalán nem bonyolult munka felnevelni egy palántát, az a lényeg, hogy időben kell elkezdeni az ültetést, hiszen azzal kalkulálni kell, hogy egy közönséges csili 75 nap alatt érik be, míg egy speciálisabb fajta akár 120 napig is cseperedhet, vagy tovább. Ha korán elkezdjük, többet szüretelhetünk.
Figyelni kell továbbá arra, hogy elegendő fényt kapjon a növény, mert ha keveset kap, akkor megnyúlik és eltörik. Kevés meleg kell a csiliknek, inkább a földjük legyen „talpmeleg”, ne a levegő. Vízből sem kell nekik sok, elég ha nedves a földjük. Ha mindezek adottak, akkor a nyári konyhában, a szuterénben, vagy a gangon, esetleg az ablakpárkányon is jól ellesznek a növények.
