Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Az államtitkár elmondta, ezt a javaslatot teszik a kormány döntéséhez. A kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét.
Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósulhat meg. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt – közölte Cseresnyés Péter.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget.
Az egyezségben az NGM vállalta, hogy a VKF monitoring bizottságában a jövő év elején folytatják az egyeztetéseket a versenyszféra 2016. évi bérajánlásáról, a Munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagy mértékű fizikai, illetve pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról – ismertette az államtitkár.
Egyezségre jutottak abban is, hogy a 2017. évi bértárgyalásokat az eddiginél korábban, a 2017. évi adó- és költségvetési törvények előkészítésével együtt várhatóan tavasszal megkezdik.
Az egyezséget a munkaadók részéről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Futó Péter, valamint az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán, a szakszervezetek részéről pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Gaskó István és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre írta alá.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy az egyezséggel a munkaadói oldal jelentős vállalást tett, a két bértétel közvetlen hatása mintegy 80 milliárd forintos terhet jelent az üzleti szférának.
Kérdés, hogy a kötelező emelések megtétele után lesz-e forrás a vállalkozásoknál arra, hogy a valóban kvalifikált munkát meg tudják fizetni, differenciáljanak és ösztönözzenek – fogalmazott a főtitkár.
Kiemelte ugyanakkor: az egyezség létrejötte jó üzenet, hogy a munka világában a szakszervezetek, a kormány és a munkaadók olyan megállapodást kötnek, ami méltányos és még vállalható. Dávid Ferenc hozzátette azt is, fontos, hogy számos törvényt újra megvitathatnak majd a konzultációs fórumon, illetve 2016 tavaszán a 2017. évi adó- és költségvetési tervezetek vitájánál a bérkérdések is előkerülhetnek.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy az egyezség „szokatlan nagyságrendű” minimálbér emelést tesz lehetővé, valamint olyan tárgyalásokat helyez kilátásba, amelyek a szakszervezetek számára különösen fontosak.
Kitért arra is, a szakszervezetek támogatják a minimálbér nettó értékének és a létminimum összegének közelítését. Az egyezség alapján újraindítják a tárgyalásokat a bérajánlásról, illetve több lezáratlan kérdésről – mondta.
