Sikeres évet zár a kultúra 2015-ben Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szerint, aki arról is beszélt az MTI-nek, hogy jövőre is folytatódik a nagyszabású kulturális infrastruktúra-fejlesztés és prioritás marad a kulturális alapellátás minél szélesebb körű kiterjesztése.
Hoppál Péter felidézte: idén számos kulturális fejlesztésről döntött a kormány. Az egyik kiemelkedő projekt a Magyar Állami Operaház új műhelybázisát érinti: 14,5 milliárd forintból 2017 nyarára új funkciót kap a kőbányai Északi Járműjavító ipari műemlék óriáscsarnoka.
Mint hozzátette, az Eiffel-csarnokban olyan funkciók kapnak helyet, amelyek az Operaház épületében nem férnek el korszerű körülmények között: többek között műhelyek, díszlet- és jelmezraktárak, mellettük pedig operastúdió és próbaszínpadok. Az új bázison az operaházival azonos méretű próbaszínpadot alakítanak ki, a másik próbateremhez mobil nézőtér csatlakozik, emellett zenekari termet is létesítenek. A tervezett következő ütemben a 2017/2018-as évad az Erkel Színházban futna le, mialatt az Operaház Andrássy úti palotája kívül-belül teljesen megújulhatna.
„A legnagyobb kulturális beruházás a Liget Budapest projekt: a miniszteri biztosok mellett hatalmas munkát végeznek a főosztályaink is, rengeteg egyeztetésen vagyunk túl” – emlékeztetett az államtitkár. Többéves munka után idén ősszel született meg az a kormányhatározat, amely rögzíti a 206 milliárdos óriásprogram részleteit; megindult az összehangolt munka, hogy 2018 tavaszára át lehessen adni a projekt első, majd 2019 nyarára a második ütemét.
Közben a Duna túloldalán a Budai Vigadó 5,5 milliárd forintos, teljes körű rekonstrukciójára kerül sor. Ez az épület ad otthont a Hagyományok Háza hárompillérű intézménye mellett a Nemzeti Művelődési Intézetnek, amely kiemelt feladatot tölt be a kulturális alapellátás szervezésében, a szakemberek továbbképzésében, valamint a 6-7 ezer kulturális közfoglalkoztatott munkájának koordinálásában – fűzte hozzá.
Hoppál Péter felhívta a figyelmet az Iparművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójáról szóló decemberi kormányhatározatra is. Közép-Európa legszebb szecessziós palotájának kupolájáról 2011-ben el kellett távolítani a lanternát, a homlokzat pirogránit borítása is kezd leválni. A kormányzat régi adósságot törleszt a múzeum 25 milliárdra kalkulált teljes körű felújításával; a kiállítási és raktározási terek jelenlegi 20-80 százalékos aránya a rekonstrukció lezárultával megfordul – árulta el.
Az államtitkár elmondása szerint a Magyar Nemzeti Múzeum élére az eddigi főigazgató, a nyugdíjkorhatárt elért Csorba László kvalitásaihoz méltó vezetőt szeretnének találni. Öt pályázat érkezett be, ezeket Balog Zoltán miniszterrel áttekintik, január közepéig pedig Csorba László meghosszabbított mandátummal el tudja végezni az év végi zárást.
A Petőfi Irodalmi Múzeum esetében két pályázat érkezett; a szakmai bizottság ülésére január elején kerülhet sor, a jelenlegi főigazgató megbízása január közepén jár le – közölte.
Az idei esztendő nagyon jelentős „kulturális fesztiválév” volt – tekintett vissza Hoppál Péter, hozzátéve: a hagyományos fesztiválok nézőszámrekordokat döntöttek meg, miközben Magyarország két nemzetközi nagyrendezvénynek is otthont adott.
A World Music Expo (Womex) 2015-ben járt először Európa keleti felén, a budapesti esemény nagy sikert aratott a szakma és a közönség körében egyaránt. A másik nemzetközi nagyrendezvényt Pécs fogadhatta, Európa legnagyobb aktív részvétellel zajló kulturális fesztiválja, a csak háromévente megrendezett Europa Cantat is roppant sikeresen zajlott – hangsúlyozta Hoppál Péter. A karvezetői múlttal rendelkező államtitkár maga is hatalmas lelkesedéssel vett részt a szervezői munkában, így közelről láthatta, hogy a 40-50 országból érkezett 4300 résztvevő és a helyiek miként élték át a közös éneklés élményét a pécsi Dóm téren.
„Ekkor láttuk meg azt a lehetőséget, hogy a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének javaslatait felkaroljuk, és jobban éljünk a magyar iskolarendszerben a közös éneklés közösség- és kompetenciafejlesztő lehetőségeivel. A szakmai szervezetekkel együttműködve ezért megalapítottuk a Mindennapos Éneklés Bizottságát Kodály Zoltánné tiszteletbeli elnökletével” – idézte fel Hoppál Péter. Kiemelte: a kormányzat nem mindennapos énekórát szeretne az amúgy is zsúfolt órarendekbe illeszteni, hanem arra törekszik, hogy a heti két énekóra mellett „védett időben” tudjon énekkarokat vagy egyéb lehetőséget biztosítani az iskolákban az élményszerű közös éneklésre.
Az államtitkár elmondta, hogy idén két alkalommal hívták össze a Kulturális Alapellátás Kerekasztalát, a kulturális intézmények feladatai között nevesítették az alapellátást, valamint 2015 januárjától jelentősen emelték 1800 kistelepülés kulturális normatíváját. „Áttörés volt a 2015-ös év, mert végre pénz is van a kulturális alapellátásra, szakembereket is tudunk képezni és a kulturális közfoglalkoztatottakkal jelentős segéderő is rendelkezésre áll a terepen” – fogalmazott.
Hoppál Péter szólt arról is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága felügyeli az egyetlen nemzeti kreatívipari intézményt, a Design Terminált, így a tárca megkülönböztetett figyelmet szentel a startupok, a formatervezés, a dizájn, a divat és az urbanisztika ügyének. „Nem véletlen, hogy decemberben Budapestet az UNESCO a világ egyik legkreatívabb városának választotta, de nem szeretnénk itt megállni, próbálunk a vidéki kreatív centrumokban is inkubációs programokat indítani” – jegyezte meg Hoppál Péter, kiemelve: a kreatív ágazatban ötször gyorsabban fejlődik az export, mint a magyar gazdaság egészét tekintve.
