Kulturális autonómia tekintetében tovább tudott építkezni a magyarországi németség – értékelte az elmúlt évet a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) elnöke szombaton Pécsett.
Heinek Ottó az MNOÖ pécsi gálaestje előtt – amelyen átadták a magyarországi német nemzetiség legmagasabb kitüntetését – az MTI-nek elmondta, hogy tavaly készült el az önkormányzat 2020-ig tartó középtávú stratégiája, amely munkájuk iránytűje lesz.
Ismertetése szerint a stratégia az oktatás, a kultúra, az ifjúsági és médiaügyek, valamint a külkapcsolatok és a politika területeit öleli fel. Heinek Ottó kiemelte azt is, hogy tavaly bővült a német nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő oktatási intézményhálózat is.
Az elnök szólt arról, hogy január 19-én Budaörsön tartanak megemlékezést a mintegy 200 ezer magyarországi német 70 évvel ezelőtti elhurcolására emlékezve. Hozzátette, az évforduló alkalmat kínál „a korrekt emlékezetkultúra” építésére.
Heinek Ottó az ez évi tervek között említette a szekszárdi Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn – DBU) felújítását, amelynek munkálatait 200 millió forinttal támogatja a kormány.
Gerner Zsuzsanna, Németország pécsi tiszteletbeli konzulja felidézte, hogy 2015-ben számos jubileumra emlékezett a német nemzetiség. Példaként említette a magyarországi németség kulturális és szellemi központja, a pécsi Lenau-ház huszonöt évvel ezelőtti megnyitását.
Az eseményen a Magyarországi Németségért Arany Dísztű elismeréssel tüntették ki Frank Gábort, a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont alapítóját több évtizedes intézményvezetői és pedagógiai munkája elismeréseként.
Hárs Gyuláné csolnoki pedagógus nemzetiségi tankönyvszerzői munkáját, valamint a Pest és Komárom-Esztergom megyei német nemzetiségi tanárok továbbképzésében szerzett érdemeit méltatták a díjjal.
A gálaesten Leipold Péter rádiós és televíziós újságírót is kitüntették, akinek szintén több évtizedes szakmai munkáját jutalmazták.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az esemény kapcsán az MTI-nek elmondta, hogy a magyarországi nemzetiségek több mint nyolcmilliárd forintot kapnak idén a központi költségvetésből.
Fülöp Attila hangsúlyozta, az összeget a tizenhárom magyarországi nemzetiség országos és helyi önkormányzataik, intézményeik, civil, illetve kulturális szervezeteik fenntartására fordíthatják. Tavaly ugyanerre a célra hatmilliárd forintot biztosított a költségvetés.
A helyettes államtitkár példaként említette, hogy míg 2010-ben tizenkét köznevelési intézményt tartottak fenn nemzetiségi önkormányzatok, 2015-ben már hatvan oktatási intézményt működtettek.
Fülöp Attila szerint Magyarország nemzetiségi politikájával példát kíván mutatni azon országok számára, ahol nagy számban élnek magyarok kisebbségben. A politikus emlékeztetett arra, hogy 2014 óta a magyarországi nemzetiség számára biztosított, hogy parlamenti szószólóik révén közreműködjenek a törvényalkotásban.
Fülöp Attila a migrációs válság kapcsán megjegyezte, Magyarország „őshonos nemzetiségeivel” több száz éve él együtt, akikkel a keresztény kultúra abszolút mértékben összeköt bennünket.
„A keletről érkező bevándorlóhullám kultúráját nem lehet összehasonlítani az itt élő nemzetiségiekével” – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
