A napokban törvénymódosító javaslatot nyújtott be a földművelésügyi miniszter, mely szerint az állam kivonulna a kutyatenyésztés felügyeletéből, kivéve annál a kilenc fajtánál melyek eredendően magyar származásúak (például a vizsla, agár, puli, mudi stb.). A kutyatenyésztők kétféle véleményt hangoztatnak. Van, aki örvendetesnek tartja a hírt, azonban van, aki szerint ezzel csak azok járnak jól, akik fajtatisztaként adják el a keverékeket.
A törvénymódosító javaslatot bürokratikus okokra hivatkozva nyújtották be, mondván, a most tenyésztett 155 fajta indokolatlanul sok és felesleges terhet ró az államra.
Görbics Anikó pécsi vesztitenyésztő már sokéves tapasztalattal rendelkezik, ő nem tulajdonít nagy jelentőséget a kormány lépésének. Szerinte ugyanis a legtöbb kutyatenyésztő egyesületnek léteznek saját szabályaik, melyeknek a szigorúan meg kell felelniük, az állam rendelkezései tehát nem sokat jelentettek ezelőtt sem.
Görbics szerint szaporítók mindig voltak és lesznek is, számukon és tevékenységükön nem fog hatni semmilyen intézkedés.
A szintén pécsi Farkas János kutyatenyésztő is jó rálátással bír a helyzetre, hiszen hosszú évtizedek óta a pályán van, elsősorban németjuhászokkal foglalkozik.
Elmondása szerint a kormánynak ez a lépése még nagyobb káoszt hoz majd, mint amilyen ezelőtt uralkodott. A legnagyobb problémát a szaporítótelepek jelentik, ahonnan sorra kerülnek ki az ellenőrizetlenül törzskönyvezett kutyák.
Farkas szerint nincsen jó megoldás erre a problémára, a legnagyobb gondnak a rengeteg telepet látja, amelyek sorban fel kellene számolni. Úgy véli, inkább legyen kevesebb kutya, de azok egytől-egyig fajtatiszta, hivatalosan törzskönyvezettek legyenek. Persze ez sem old meg sok mindent, hiszen mindig százával fognak születni kóbor, keverék állatok.
