Végre eljött a nagy nap! Március 25-én hivatalosan is megkezdődik a Magasház tényleges bontása, péntek délelőtt ugyanis Páva Zsolt polgármester vezetésével elszállítják a szellemház bontásából származó törmelékek első adagját. Ennek apropóján összeszedtük, hogy mi történt a szép emlékű épülettel az elmúlt évtizedek során.
1974:A pécsi Magasházat ekkor húzták fel a korban bevett jugoszláv technológia segítségével. Az úgynevezett utólagos feszítésű IMS-rendszer lényege, hogy az előre legyártott épületpaneleket olyan, vasból készült biztosítókábelekkel szorították egymáshoz, amelyek folyamatos feszültség alatt álltak, így rögzítették az elemeket. Az ilyen megoldások alkalmazásával épített toronyházak arról voltak híresek, hogy stabilak, földrengésbiztosak maradnak.
1976: A 25 emeletes épületet ekkor adták át hivatalosan, beköltözhettek az első lakók.
1983: Ekkor ütött be a baj, egy véletlenszerű vizsgálat során ugyanis a feszítő vashuzalokon a rozsdásodás jeleit fedezték fel a szakemberek.
1988: Átfogó és célzott ellenőrzés történik, kiderül, hogy valóban veszélyes a ház.
1989: A tartószerkezet ekkorra annyira meggyengült, hogy el kellett rendelni az épület – ekkor még – ideiglenes kiürítését. Rabb Péter statikus az akkori pécsi ingatlankezelő vállalat vezetőjeként hozta meg a nehéz döntést, amely megkerülhetetlen volt, mivel az épület kockázati tényezői meghaladták a megengedhető szabványértékeket. Jelezték az akkori városvezetés felé, hogy csak akkor végezzék el a teljes körű szerkezetmegerősítést, ha valóban hasznosítani tudják az épületet.
1990: A kilakoltatott lakókkal ekkor közölték, hogy az épületbe már soha többé nem mehetnek vissza.
1991: Ekkor kezdődött meg az épület hasznosítható elemeinek kiszerelése. A Magasház ekkor vált hivatalosan is élhetetlenné.
1994: A Magasház bekerült a Guinness Rekordok könyvébe, mint a Közép-Európa legnagyobb lakatlan háza.
2002: Több tulajdonos kezébe kerül az épület, akik gyorsan váltották egymást. Az akkori városvezetésnek ekkor sikerült visszavennie az épület feletti uralmat.
2003: A szocialista városvezetés közel 360 milliót költött az épület szerkezeti rekonstrukciójára. Végleges elképzelésük azonban nem volt az épület későbbi sorsát illetően. A tervek között szerepelt a ház kollégiumként, irodaházként és lakásépületként való hasznosítása is, végül azonban mindegyiket elvetették. A monstrum a szerkezeti megerősítés óta egyre jobban szétesett.
2007: Az akkori tulajdonos, az osztrák hátterű Porr Hungária Kft. visszaadja a városnak a házat.
2008: A Magasház – több pécsi ingatlannal együtt – a spanyol Grupo Milton tulajdonába került. A cégnek voltak ugyan szép tervei, de mint közismert, nem lett belőlük semmi.
2012: A Grupo Milton magára hagyta a Magasházat biztonsági emberek nélkül. Ezután a vakmerőbb pécsiek egy ideig fel tudtak sétálni az épület tetejére. Ezután nem sokkal kiadták az épületre a bontási határozatot. Papíron azonban ekkor nem volt a városé ház.
2013: A Hargitai János megyei kormánymegbízott vezette kormányhivatal sorozatos – először fél-, majd később kétszer egymilliós – bírságokkal bombázta a Grupo Milton hazai leányvállalatát, a La Torre Kft.-t. A kormányhivatal még ebben az évben szeptember végén kapta meg az igazságügyi szakértői véleményt, amely további veszélyhelyzetre hívta fel a figyelmet és javasolta az épület teljes lebontását. A bontás szükségességét a tulajdonos La Torre Kft. is elfogadta, amely cégnek közben új tulajdonosa lett.
2014: A kormányhivatal elutasította a Magasház bontási határozatát megtámadó egyik telekszomszéd fellebbezését. Így már nem volt jogi akadálya a bontásnak. Mindemellett a ház korábbi tulajdonosa által felhalmozott tetemes adósság miatt a cég ellen felszámolási eljárás indult, amelynek során során a város már június végén megszerezte az épület tulajdonjogát. Egy hónappal később a bontásra is kiírták a közbeszerzést. A pályázatok értékelése után, novemberben robbant az első negatív hír: ugyan két jelentkező is akadt, ám mégsem adhatják át a munkaterületet. Páva Zsolt polgármester ekkor azt mondta, túl drágán vállalták volna a munkát. Később derült csak ki, hogy egy spanyol cég első fokon pert nyert, a törvényszék szerint ugyanis nem volt jogszerű a felszámolás során a Magasház zárt, meghívásos pályázaton történő értékesítése, ezért az eredeti állapotot kellett visszaállítani.
2015: Mivel a megyei kormányhivatal járási hivatala harmadszorra mondta ki az ingatlan azonnali bontási kötelezettségét az életveszélyes állapotok miatt, ezért minél hamarabb el kell kezdeni a bontást. Noha a La Torre Kft. felszámolás alatt állt, és az épületet jelzálog terhelte, ennek ellenére a város megindította az ingatlan bontását előkészítő folyamatokat. Kiderült, hogy a bontást a Strabag-MML Kft. és a Land-Bau Kft. fogja végezni nettó egymilliárd forintért. Még ebben az évben el is bontották a Magasház melléképületét, és felmérték a környező épületek állapotát.
2016: Az év elején kialakították az ideiglenes, 100 méteres elkerülő utat. A Hungária út – Szigeti út gépjárműforgalmát január 18-án, hétfőn reggel 6 órától az új útra terelték át, és lezárták a korábban használt szakaszt. Ezután február 29. és március 3. között felállították a bontásban segédkező toronydarut.
