Egy foglalkozás, ahol az önkifejezésre éhező, nyitott személyiségek és a zárkózott gyerekek is megtalálják a helyüket. Egy módszer, ami közben nem csak a gyerekek ismerik meg egy új oldalukat, de minden alkalommal tanul tőlük a tanáruk is, Komlóczi Zoltán. Tőle tudjuk meg, hogy miért érdemes megmutatni a drámapedagógiát a gyerekeknek.
Komlóczi Zoltán jelenleg az Apolló Kulturális Egyesületben dolgozik, a színjátszással azonban 16-17 éves korában ismerkedett meg. Nagyszerű tanáraitól már fiatalon megtanulhatta, milyen csodák rejlenek a színház, és azon belül is a dráma mögött. Középiskolában pedig már a művészet szeretetének fontosságát is megismerhette. A drámapedagógia alapjait Budapesten sajátította el Kaposi Lászlótól, Lipták Ildikótól, Nyári Arnoldtól és Hajós Zsuzsától.
– Mikor kezdtél gyerekeknek drámát oktatni?
– 2005 óta vagyok színjátszó, mindemellett 2012 óta elindult az első önálló drámás középiskolás csoportom. A csoport fejlődése folyamatosan nyomon követhető, mivel a kurzus során saját darabot is készítenek a fiatalok, melyeket közönség előtt is bemutatnak – számol be róla a szakember. Emellett ebben az évben 3 gyermekszínjátszó csoporttal lelkesen készülünk a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozóra.
– Mit kell tudni az általad tartott foglalkozásról és a drámapedagógiáról?
– A foglalkozások 3×45 percesek, mind gyermek és mind középiskolás színjátszóknál. Előtérben nem egy darab megszerkesztése és eljátszása dominál, hanem a közös munka öröme, játék és szórakozás. A dráma behozatala a tanár feladata, miután úgy érzi a csoportja megérett arra, hogy komolyra fordítsa a szót.
– Mi a foglalkozások célja? Hogyan fejlődhetnek ezáltal a gyerekek?
– A csoportjaimban végzett pedagógiai munka a saját nyelv elsajátításán, a csoporttal való együttműködésen, a drámai kifejezések mindennapi kapcsolatfelvételét és kapcsolattartást is megkönnyítik. Fő cél, hogy ismerjék meg magukat, társaikat, környező világukat egy-egy gesztus, hanglejtés, az arckifejezés, a viselkedés tükrében. Mindenképpen fontos, hogy a készülő előadásuk a mindennapok dramaturgiájából táplálkozik.
– Hány fiatal vesz részt és mi történik ott pontosan?
– A csoportokban általában 10-12 ember vesz részt, de a darabokat legtöbbször kevesebben hozzuk létre, mivel az általános iskolákban sokkal több délutáni foglalkozásból kell választaniuk a megszokottnál a gyerekeknek, így előfordul a kompromisszumos megoldás a tanár és szülők között. Az év eleje a játék ideje, később jut idő a „MI SAJÁT ELŐADÁSUNK” projektre.
– Úgy tudom, problémákkal küzdő kisgyerekek tartod a foglalkozást. Hogy segít rajtuk a drámapedagógia?
– A drámapedagógia nem csodaszer. Nem garantálja semmi és senki, hogy bárkinek a velejéig hatoló önfelismerése lesz. Az nagyon félrevezető lenne, ha erről beszélnék. Ha a hozzám járó tanuló hajlandó megosztani magából az életének egy fontos szeletét, nem tekinthetem úgy, hogy nem történt meg az adott esemény. Ebben az esetben meg kell hallgatnom, támogatnom kell, ha nem önös érdek vezérli és mindenképpen meg kell őt értenem. Tudnom kell, ez neki hol helyezkedik el az életében, merre terelheti az én adott kijelentésem és meghallgatásom.
– A gyerekek az igazi tanárok?
Itt kell megemlíteni egy nagyon fontos adalékot a drámapedagógia miértjéről: nem azért megyek be órát tartani, hogy oktassak, kioktassak, hanem, hogy tanuljak a gyerekektől, mert ők azok, akik mindent tisztábban látnak, mint mi felnőttek és ezt biztosan állíthatom. Nem telik el tanítási óra, bármelyik csoportomnál, hogy ne döbbennék le azon a tiszta és egyszerű látásmódon, amivel a legkisebbek rendelkeznek. Ha nem is vesszük észre, kiáltják felénk: „látlak téged, ismerlek téged, elmondom, mit gondolok!”
[su_box title=”Érdeklődőknek” style=”soft” box_color=”#2cdbf4″ title_color=”#0c0b0b”]A foglalkozásokról az érdeklődők tájékozódhatunk a www.pecsiszinhaz.hu és a Escargo Hajója nevű facebook oldalon. Emellett a társulat titkára, Weibl Anita telefonon is szívesen ad felvilágosítást a 70/4285724 számon. Valamint érdemes kilátogatni a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó napra 2016. április 8-án, ahol az előadást megnézve valódi ízelítőt kaphatnak az érdeklődők. [/su_box]
