Most, hogy itt van végre nyári meleg, nem csak a strandszezon indult be, hanem bizony egy sokkal kellemetlenebb roham is kezdetét vette: a szúnyogoké. Ezek a közutálatnak örvendő vérszívók azonban nem csak idegesítőek, hanem komoly betegségeket is képesek terjeszteni.
Szinte alig akad olyan ember a föld kerekén, aki kedvelné a nyárestéken csipkedő, tolakodó, álmunkból bosszantó dünnyögésükkel felriasztó szúnyogokat. Épp ezért összeszedtük, hogy mit kell tudni róluk, hiszen azon túl, hogy az arra hajlamosakat idegösszeomlásba taszítják, van velük még gond bőven.
Dr. Kurucz Kornélia, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának tudományos munkatársa lapunknak elmondta, hogy évek óta foglalkoznak a baranyai szúnyogállományok felmérésével, elterjedésük ökológiai hátterével, valamint az általuk hordozott különféle kórokozók vizsgálatával. A vizsgálatok célja elsősorban az, hogy felmérjék, különböznek-e az itteni vérszívók a másutt élőktől, illetve hogy milyen kockázati tényezőt jelentenek napjainkban ezek a rovarok. A felmérés a tavaly óta kiegészült a városi monitoringgal, melyet a Biokommal közösen végez a kutatólabor.
Egyelőre kevés a szúnyog, de nem sokáig
Az elmúlt évek során Baranya megyében összesen 26 fajt azonosítottak – mondta –, amelyek közül a városokban mindössze néhánnyal találkozhatunk. Ezek közül is a legfőbb problémát a nagy tömegben megjelenő, városi tenyészhelyeken jól szaporodó fajok okozzák, valamint amelyek szívesen táplálkoznak embereken.
Dr. Kurucz Kornélia kifejtette, hogy a város különböző pontjain végeznek hetente szúnyog csapdázást (széndioxid-csalogatással működő csapdákkal), amely során felmérik, hogy Pécs mely részén mennyi szúnyog van, mekkora a „csípés ártalom”, hol és mikor szükséges szúnyog gyérítés.
Idén a városban elhelyezett csapdák eddig mindössze 1-1 szúnyogot fogtak, ami minimális, vagyis csípés ártalomról jelenleg nem beszélhetünk Pécsett. Azonban a Pellérdi láprétre kihelyezett csapdák hétről-hétre egyre több csípőszúnyogot fognak (100-700 egyededet egy éjszaka), ami – folytatta – előbb-utóbb június-július során érzékelhető lesz a városi területeken is. A pellérdi potenciális tenyészhelyek mellett fontos szúnyoglelőhely a városban például Tüskésrét, ahol az aljnövényzet között kialakulhat megfelelő mikroklíma a szúnyoglárvák fejlődéséhez.
Szaporodnak, de tehetünk ellene
A kutató elmondta, hogy egyre inkább előtérbe kerültek a térségben azok a főként árterekben élő tömegfajok, melyek jellemzően „korai aktivitási időszakkal” rendelkeznek, így nem csak este-éjszaka, de napközben is előszeretettel szívják az emberek vérét. Az enyhe telek, a hirtelen nagy mennyiségű késő tavaszi és kora nyári csapadék fontos tényezők ezeknek a csípőszúnyogoknak a szaporodásában, terjedésében, tömeges megjelenésében. Elég tehát egy hosszabb esős időszak a potenciális tenyészhelyek kialakulásához, jelenleg pedig épp ilyen időszakot élünk meg Pécsett. Egy kint felejtett edény vagy egy virágcserép-alátét, egy nem megfelelően kitisztított esőcsatorna, az árkokban felgyűlt pocsolya, de a csapadékvíz felfogását szolgáló hordók, vagy akár kerti tavak is kitűnő helyet biztosítanak a szúnyog lárvák fejlődéséhez.
Ha pedig meg akarunk szabadulni a szúnyogoktól – vagy legalábbis csökkenteni akarjuk számukat – mindezek egyszerű felszámolásával (például az ereszcsatorna kitisztításával), a vizes hordók szúnyoghálóval történő letakarásával, a kerti tavakba díszhalak, békák telepítésével komoly javulást érhetünk el. Persze a leghatékonyabb mód a tenyészhelyeken végrehajtott biológiai irtás – hangsúlyozta Dr. Kurucz Kornélia –, amely a kémia irtással szemben más állatokra nem veszélyes, csak a szúnyogok lárváját pusztítja el. A rendszeres városi szúnyogirtás hatékonyan minimalizálja a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatait is.
A szakértő kiemelte, hogy hazánkban a Nyugat-nílusi láz vírusa mellett, az állat- és humán egészségügyi szempontból is jelentős Dirofilaria szúnyogfajok megjelenése figyelemre méltó, melyek a kutyák és macskák életét is veszélyeztető szív- és bőrférgesség fő kórokozói.
[su_box title=”A nílusi láz” style=”soft” box_color=”#a19224″ title_color=”#0c0b0b”]A Nyugat-nílusi láz, állatról emberre terjedő vírusbetegség, mely Magyarországon rendszeresen előfordul. A fertőzöttek körülbelül 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, ha pedig ez megtörtént, életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek kis hányadában olyan enyhe tünetekkel üt be a kór, mint láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-duzzadás és bőrkiütések. A jó hír viszont az, hogy a betegség magától gyógyul. A fertőzöttek maximum egy százalékában viszont kialakulhatnak idegrendszeri szövődmények, melyek némelyike – főként idős vagy immungyenge betegek esetében – halálos kimenetelű lehet.[/su_box]
Miért támad egy szúnyog?
Sok a tévhit azzal kapcsolatban, hogy a szúnyogok mi alapján támadnak, és hogyan választják ki prédáikat. Dr. Kurucz Kornélia elmondta, hogy a szúnyogok áldozataikat az azok által kilélegzett szén-dioxid és az általuk kiizzadt vegyi anyagok illatának elemzésével választják ki. Csípéskor, a nőstény szúnyog vérszívás közben a nyála egy részét a bőr alá juttatja, az immunrendszer erre reagálva okozhatja a viszketést és mindenki által jól ismert kis piros duzzanatot. A fertőzött szúnyogok is így betegítik meg az embereket. A csípés okozta duzzanat az arra érzékeny személyeknél nagyobb kiterjedésű bőrpírt, fokozott viszketést okoz, ritka esetekben súlyos allergiás reakció is felléphet, mely a torok duzzanatát, csalánkiütést, vagy nehézlégzést okozhat. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni – emelte ki a kutató.
[su_box title=”A házi kedvencek veszélyben vannak” style=”soft” box_color=”#a19224″ title_color=”#0c0b0b”]A bőrférgesség a kutyák betegsége, melyet a fent említett szúnyog terjeszt. Magyarországon a kutyák fele fertőzött vele, de mivel a tünetek legtöbbször jelentéktelenek, nem tűnik fel. Ha viszont feltűnik, akkor nagyon feltűnik, ugyanis a tüneteit a bőrben vándorló lárvák okozzák kemény, viszkető csomók formájában. A szívférgesség tüneteit a kifejlett, szívbe vándorló férgek okozzák. Ha túl sok a féreg, illetve ezek vándorlásba kezdenek, elzárhatnak nagy artériákat, illetve károsíthatják annyira a szívet, hogy az állat hirtelen elhullik. Ezt hirtelen fellépő, súlyos fokú gyengeség, nehézlégzés, véres vizelet, sárgaság, majd sokkos állapot előzi meg. A szív- és bőrférgesség esetében még a megelőzésre kell fektetnünk a hangsúlyt, ma már sok kenőcs kapható, melyekkel elkerülhetjük a bajt.[/su_box]
A Biokomtól megtudtuk, hogy ugyan a gyérítés még nem indokolt, a POSZT előtt és a Sétatér Fesztivált megelőzően is terveznek szúnyoggyérítést, hiszen a szabadtéri rendezvények jó hangulatát a június közepe-vége tájékán felbukkanó vérszívók jelentősen meg tudnák keseríteni. Légi-kémiai szúnyoggyérítésre kerül sor június 7-én, 8-án, 9-én 19.00 és 20.30 óra között Pécs teljes területén több mint 3.000 hektáron. Amennyiben csapadékos, szeles időjárás lenne ezeken a napokon és a gyérítést el kell halasztani, akkor arra a rákövetkező első olyan napon kerül sor, amikor az időjárás is kedvező lesz – tudtuk meg a Biokomtól.
A gyérítést Coratrin nevű anyaggal végzik, amely a méhekre mérsékelten veszélyes, más élőlényekre és az emberekre viszont ártalmatlan.
