A trianoni békeszerződés eseményeire emlékeztek a pécsi középiskolások a Nemzeti Összetartozás Napján.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A jeles alkalom kapcsán 2012-ben hét szomszédos országban lévő, a Magyarországtól elcsatolt hét ország területein működő 1-1 magyar középiskola diákjai pécsi diákokkal közösen ültettek el egy tölgyfát a Zsolnay Negyedben található Bóbita Bábszínház mellett.
A történelmi egyházak lelkészei által megáldott fa gyökeréhez minden elszakított magyar területről hoztak földet. A helyszínen azóta is minden évben tartanak megemlékezést, így volt ez június 3-án is, amikor több mint száz pécsi középiskolás lepte el a bábszínház előtti teret, majd egy ünnepélyes műsort követően virágokkal díszítették fel az elcsatolt országokat szimbolizáló kopjafákat.
A megemlékezésen beszédet mondott Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki kiemelte, hogy az ilyen és ehhez hasonló alkalmak biztosítanak lehetőséget a mai magyar fiatalságnak arra, hogy a trianoni békeszerződés következményeiről és hátteréről többet tudjanak meg, és hogy megértsék: egyek vagyunk a határon túl élőkkel, akik komoly küzdelmek árán próbálják meg megőrizni magyar identitásukat.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2010 óta a trianoni szerződés napjára nem fájdalommal kell visszaemlékezni, hanem meg kell próbálni erőt kovácsolni a tudatból, hogy a határon túli, magyar kultúrájukat, nemzettudatukat, és a magyar nyelvet védelmező magyarokkal egy nemzetet alkotunk. Küzdelmükben pedig az ilyen megemlékezésekkel sokat segíthetünk, erőt adhatunk nekik. „Minden magyar felelős minden magyarért” – idézte Hoppál Péter Szabó Dezső írót.
Ki kell harcolni továbbá – mondta –, hogy az Európai Unióban is elismerjék az elcsatolt területek függetlenségét, hogy ne csak múltja legyen a magyarságnak, hanem jövője is.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
