Kedden 44 év után újra pályára lép egy Eb-csoportmeccsen a magyar labdarúgó-válogatott. A nagy eseményt megelőzően több ismert pécsi személyiséget kérdeztünk egyebek mellett arról, hogy mit várnak a nemzeti együttes szereplésétől.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere
Úgy gondolom Magyarország és – mivel a keretben két pécsi labdarúgó is van – városunk számára is óriási büszkeség, hogy válogatottunk 44 év után ismét a kontinenstornán szerepelhet.
Nincs jóstehetségem, így nem tippelnék a mieink szereplésére. Azt gondolom ugyanakkor: ha a focistáinkon látjuk, hogy mindent megtesznek a lehető legjobb eredményért, szívvel, lélekkel játszanak, erejükön felül teljesítenek, akkor egy szavunk nem lehet, bármilyen eredményt érnek is el.
Szurkolóként persze azt szeretném, ha Magyarország talpon maradna a csoportmeccsek lezárultával is.
Onnantól kezdve pedig bármi megtörténhet! Hajrá magyarok!
Márton Gábor, a PMFC vezetőedzője
Magyarként természetesen szurkolok hazám csapatának, bár nincsenek könnyű helyzetben. A közvéleményt ugyanis túlzottan optimistának érzem, ezért nagy az elvárás az együttessel szemben.
Ettől függetlenül jó szereplést várok a mieinktől, de hogy továbbjutunk-e a csoportból, az megjósolhatatlan.
Becsapós négyesbe kerültünk, hiszen vannak, akik lebecsülik ellenfeleinket, pedig nem véletlenül végeztek selejtezőcsoportjaik elején.
A világversenyeken sosincs favoritom, azokat az együtteseket szeretem, amelyek szépen, támadó szellemben futballoznak. Azt, hogy ki lesz a bajnok, lehetetlen előre megmondani. A spanyolokban például most nem érzem azt a bizonyos pluszt, de a németek sincsenek csúcsformában. Ugyanakkor minden Eb-nek és vb-nek van meglepetéscsapata. Ezért még tippelni is nehéz lenne, így nem is szeretnék.
Idősebb Dárdai Pál PMFC-legenda, utánpótlás koordinátor
Hiányzott már ez az élmény országnak, hiszen most végre mi is megtudjuk, milyen résztvevőként izgulni egy ilyen tornán.
Ami a magyarokat illeti, szerintem az első találkozó sok mindent eldönt. Ausztria csapatát nem tartom túl nagyra, de jól együtt vannak, ráadásul világklasszisuk is van Alaba személyében. Vannak vezéreik, reméljük, hogy nálunk is felnőnek páran a feladathoz. Itt egy esetleges döntetlen adhatna nekünk egy kis lendületet és akkor Izlandot is elkapnánk. A portugálokat viszont szerintem nem tudjuk megfogni.
Nekünk a torna után sem szabad megállni, megtorpanni, menni kell előre és fejlődni. Nézzük csak meg, hogy például olyan kis országok is ki tudnak jutni, mint Szlovákia. Ha ekkora népességből lehet ütőképes csapatot válogatni, akkor nálunk 10 millió emberből még jobb az esély.
A mieink mellett a németeknek is szurkolok, de látok náluk hanyatlást. Valamiért visszaestek, ezért nem fogják megnyerni a tornát. Nehéz lenne megmondani, hogy ki lehet majd az első. A franciák masszívak, a spanyolok mindig jók, de szerintem várható egy meglepetéscsapat is Közép-Európából, aki sokáig eljut.
Csötönyi Tímea, a PMFC női csapatának játékosa
Szeretem a színvonalas mérkőzéseket, edző- és játékosszemmel is nagyon sokat lehet belőle tanulni. Persze amikor többen összejövünk egy-egy meccsnézésre, akkor a hangulat is felejthetetlen.
Szurkolok a magyaroknak, hogy további sikereket érjenek el és fejlődni tudjanak. Sajnos még nem érzem őket olyan erősnek, hogy például a spanyol, olasz, vagy francia válogatottal felvegyék a versenyt. Ugyanakkor nagyon sokat erősödtek, már az is remek eredmény, amit idáig elértek. Kívánom, hogy szép és küzdelmes mérkőzéseket tudjanak játszani.
Rajtuk kívül a németeknek szorítok, mert nagyon szeretem a focijukat. Nagy titkot nem árulok el, ha megmondom, ők a kedvenceim. Úgy gondolom, ők nyerik, ez nálam nem is kérdés. De nem zárnám ki a meglepetés lehetőségét sem, hiszen 1992-ben a dánok, 2004-ben a görögök nyertek, és azóta ismét eltelt 12 év…
Sólyom Csaba, a PMFC kapusa és csapatkapitánya
A magyarok miatt nézem az Eb-t. Azt gondolom, hogy szerencsés csoportban vagyunk, de nyilván csupa jó csapat jutott ki, így még egy-egy pontszerzés is bravúr lenne. Ebből kitalálható, hogy nincsenek túlzott elvárásaim, azt szeretném csak látni, hogy együttesünk mindent megtesz a győzelemért.
Legyünk büszkék arra, mi pécsiek, hogy Dárdai Pál indított el egy olyan folyamatot, amelynek végeredménye lett a kijutás. Ő terelte helyes útra a válogatottat és a magyar focit. Ráadásul városunkat képviseli a csapatban Gera és Dibusz, továbbá külön szurkolhatunk a PMFC korábbi játékosának, Lovrencsics Gergőnek is.
Fogalmam sincs, hogy ki nyeri végül a tornát. Nagy közhely, de a pillanatnyi forma dönt majd a néhány esélyes között.
Máté Győző, a PTE-PEAC futsalcsapatának játékos-edzője
Sikerült megnyernünk a futsal NB II. Közép-csoportját, így egyelőre leginkább a rájátszásra fókuszálok, de azért már a csapat többi tagján is tapasztalom, hogy várják az Eb-t.
A magyaroktól jó szereplést várok, szerintem a minimális célunk a tisztes helytállás lehet. Nem lehetetlen továbbjutni ebből a csoportból, ráadásul úgy érzem, akár komoly bravúrt is elérhetünk.
Már régóta Manchester United-drukker vagyok, ezért Magyarország mellett az angoloknak szurkolok. Igaz, ők hagyományosan gyengén szerepelnek a világeseményeken.
Legnagyobb esélyesek talán a franciák, hiszen hazai pályán biztosan extra motivációval lépnek majd pályára, ráadásul a keretük is elég masszív.
Gera Sándor, a Diana SE hálóőre, Gera Zoltán édesapja
Persze, hogy nagy izgalommal várom a franciaországi tornát, nem titok, főleg Zoli miatt. Nem voltam biztos benne, hogy látom még a magyarokat egy ilyen tornán, pláne az én fiammal a csapatban. Büszke vagyok rá és bízom benne, hogy minél tovább jutunk. Jó lenne megnyerni az Eb-t, de a realitásoknál maradva inkább a csoportból továbbjutást kell kitűzni célul. Úgy érzem, ez meg is lehet.
Hazánk válogatottja mellett az angolok és a németek szimpatikusak még, mert hajtós, megalkuvás nélküli focit játszanak. A végső győzelemre utóbbiaknak, illetve a spanyoloknak van esélyük. Kapusként Neuerre leszek kíváncsi, mert hasonlítunk abban, hogy ő sem csak a vonalon ácsorog, hanem gyakran fut ki és avatkozik játékba.
Dudás Attila mesterfodrász
Marseille-ben és Lyonban is a helyszínen szurkolok majd a magyaroknak. Amúgy is mindig optimista vagyok válogatottunk szereplésével kapcsolatban, hiszen egy-egy meccsen bárkit meg lehet verni.
Mindenki azt mondja, Izlandot kellene elkapnunk, de én a portugálok legyőzését sem tartom lehetetlennek. Ebből a három csoportmeccsből szerintem bármi benne lehet, ezért hiszem, hogy továbbjutunk. Nem is vagyok hajlandó mást gondolni. De egy szurkolónak nem is lehet más dolga, mint támogatni a csapatot és bízni bennük.
A mieink mellett a horvátokért szorítok még nagyon, számomra nagyon szimpatikus csapatuk van. Ha meg kellene neveznem egy titkos favoritot, akkor ők lennének azok.
