Azt tudjuk, hogy Michelisz Norbert a túraautó-versenyeken megy, mint a meszes, de vajon hogyan vezet a mindennapokban és hogyan kezeli az olyan kellemetlen helyzeteket, mint a dugók, vagy a „mazsolák”?
Michelisz Norbert nem arról híres, hogy lassan vezet. Az Európa-kupa és többszörös világbajnoki futamgyőztes baranyai autóversenyzőt mindenki úgy ismeri, mint aki tövig nyomja a gázt a világversenyeken, és okosan, ügyesen manőverezve veszi a legkeményebb akadályokat is. Ha pedig valaki a padlógáz világában él, annak nagyon furcsa lehet egy hétköznapi autókázós szituációban vezetni. Michelisz azonban helyén tudja kezelni a dolgokat, a hétköznapokon óvatosan vezet.
– A sebesség, a gyorsaság iránti vonzalmamat szerencsére ki tudom élni a versenypályákon, de nem fogok hazudni, ha sietek, és a forgalom is engedi, egy kicsit néha túl szoktam lépni a megengedett sebességhatárt – mondta nevetve lapunknak az autóversenyző.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Michelisz a közutakon ne lenne olyan körültekintő és felelősségteljes pilóta, mint a versenyeken.
– A legfontosabb szerintem az, hogy mindig legyünk tekintettel másokra az utakon, ne legyünk önzők és meggondolatlanok. A magabiztos és óvatos sietés és a repesztő kapkodás között van különbség. Történtek autóbalesetek körülöttem, és csak azt tudom mondani, hogy egy kis meggondolatlanság az utakon akár az utolsó is lehet.
Egy autóversenyen nincsenek dugók, illetve nem gyakoriak. Az átlagember életét megkeserítő torlódásokkal Michelisz azonban meglepő higgadtsággal és bölcsességgel küzd meg.
– Nem tagadom, ha épp sietek valahová, a dugók tudnak nekem is kellemetlen perceket okozni, amikor kissé ideges leszek. Ugyanakkor az évek során rájöttem, hogy egy dugó átvészelésében a leginkább célravezető megoldás, ha nyugodtak maradunk, és türelmesen kivárjuk a végét. Sokszor csak azt hisszük, hogy sietünk, vagy sietni akarunk, ami felesleges idegességet szül – mondta.
A túraautó-világbajnokság első magyar versenyzője az utakon lassan tötymörgő sofőröktől – azaz a „mazsoláktól” – sem kap hideglelést úgy, mint mások.
– Nyilvánvalóan nem szabályos, ha valaki túl lassan vezet, és mások számára ez érthetően nem is épp kellemes, de engem nem zavarnak. A versenyeken mindenki száguldozik előttem, az utakon mégsem okoznak nekem fejfájást a lassú sofőrök. Nem is szeretem a „mazsola” kifejezést, mert szerintem nincs azzal semmi baj, ha valakinek kevés az önbizalma, és ezért inkább lassan, megfontoltan nyomja. Ezek a sofőrök kevésbé balesetveszélyesek, mint azok, akiknek túl nagy az önbizalma, és ezért meggondolatlanul vezetnek.