Kiszámíthatatlan munkarend, a felelősség folyamatos súlya, a szinte percenként támadó stressz változatai teszik gyakran az orvosokat – túlzások nélkül – betegebbé, mint pácienseiket.
Az orvosok betegeket gyógyítanak, ez nyilvánvaló. Az azonban sokak számára kevésbé ismert, hogy bizony az orvosok is sok esetben szorulnak egészségügyi ellátásra, ugyanis életmentő munkájuk kiszámíthatatlansága és az azzal járó óriási stressz hatalmas nyomásnak teszi ki őket, amelybe sokuk bele is betegedik.
Dr. Tibold Antal, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központján működő Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ főorvosa lapunknak elmondta, hogy a probléma létezik, a pécsi Klinikai Központ orvosainak életét is rettenetesen megkeserítheti a stressz. Pontosabban a stressz káros formája, az úgynevezett distressz, ami egy reakció a környezetünkből érkező úgynevezett stresszorok hatásaira – folytatta a szakember.
Ilyenkor jellemzően vagy nagyobb az a stresszhatás, mint amit a szervezet optimálisan el tudna viselni, vagy nem tudjuk helyén kezelni és úgymond „túlreagáljuk” azt. Mindenkivel előfordul munkája során, hogy aggódik valamiért, az orvosoknál azonban ez különösen nagy jelentőséggel bírhat – mondta, majd hozzátette, a stressz másként hat minden egyes emberre, annak helyes vagy helytelen kezelése is habitusfüggő. Ugyanígy változó ez a szakterületek esetében is, hiszen más mértékben éri pszichés megterhelés az intézeti kutatóorvosokat, a szülészeket, vagy épp a sebészeket.
Azok az orvosok, akik a Klinikai Központban életmentő munkát végeznek nap mint nap nagy érzelmi és mentális stressznek vannak kitéve, hiszen emberéletekért felelnek. Ha egy beteg nem az elvárt módon gyógyul (azaz nem gyógyul), ha szövődmények lépnek fel, az a gyógyítókat fejben és testben is leterheli. Ezzel a folyamatos szorongással pedig sok orvos nem tud mit kezdeni, és míg mondjuk az Egyesült Államokban a stresszkezelési technikák megtanulása bevett módszer, addig idehaza ez még nem így van.
A stresszt azonban nemcsak a betegek iránti felelősség váltja ki, hanem a bizonytalan munkarend is – mondta a főorvos. Egy klinikai orvos a legtöbb esetben nem tudja, hogy mi fog történni akár az elkövetkező öt percben, milyen szakmai kihívás elé fogja állítani az élet, ami megterheli az elmét. Gondoljunk csak bele: egy orvosnak egy hónapban több olyan munkanapja is lehet, amikor reggel 8-tól délután 4-ig dolgozik (kitéve többféle stresszor hatásának), majd ezután másnap reggel 8-ig ügyeletben van. Az ilyen életmód következtében természetesen felborul az alvás-ébrenlét ciklusa.
Napjainkban már elfogadott tény, hogy számos betegség kialakulásában pszichés tényezők is komoly szerepet játszhatnak. Szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek, több szervet és szervrendszert érintő súlyos következményekkel. Lényegében a feldolgozatlan, káros stressz az egész szervezetükre kihat – mondta a főorvos. Épp ezért az orvosoknak sokkal jobban oda kellene figyelniük a stresszkezelésre. Dr. Tibold Antal hangsúlyozta, hogy a testi-szellemi szorongás feldolgozásában nagy szerepet játszhatna az, ha az orvosok jobban kihasználnák a pihenési idejüket. Az aktív pihenés, a mozgásgazdagabb életmód, a meditációs technikák és a hobbik sokat segíthetnek.
Szomorú tapasztalat az – folytatta –, hogy a stressz nem megfelelő kezelése sok esetben önpusztító életmód kialakulásához vezet. Ilyenkor nyugtatókhoz és/vagy alkoholhoz nyúlnak, csak hogy csillapítsák a vállukra nehezedő nyomást. Ez azonban csak rövid távon tűnhet működőképesnek, hosszú távon viszont életveszélyes – emelte ki a főorvos.
Öröm az ürömben az, hogy a pécsi klinikákon már több mint egy éve működik egy olyan mobil, mentálhigiénés szakemberekből álló csapat, akik kifejezetten a kiégés veszélyének kitett (angolul ez a burnout-szindróma) egészségügyi dolgozókat támogatnak. Az egészségügyi dolgozók kezdeti bizalmatlansága után elmondható, hogy szerencsére egyre inkább elfogadják, és igénybe is veszik már ezt a szolgáltatást.
