Az idén 25 éves Pro Bibliotheca Antiqua Baksayana Alapítvány létrehozásával az alapítók üzenete a rendszerváltás idején újrainduló egyházi közoktatás számára az volt, hogy a könyv, a tudás és a művelődés a legfontosabb nemzeti értékünk – fogalmazott Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az alapítvány jubileumi emlékülésén pénteken, Kunszentmiklóson.
Hangsúlyozta: az internet fejlesztői, a hivatásos Gutenberg-galaxisról lemondók azt állítják, a könyv elvesztette értékét. Ennek ellenére bizonyított, hogy ma már az állományvédelem nem csupán a kötetekre érvényes, hanem – korunk legfontosabb kihívásaként – az elektronikus formában jelentkező dokumentumok megőrzésére is.
Hoppál Péter szerint az elmúlt évek stabil és kiszámítható állami háttere nemcsak a muzeális könyvállomány és dokumentumok megőrzését és továbbadását biztosítja, hanem az erre a fundamentumra épülő iskolarendszernek is egy támogató, fejlődő pályára állított környezetet nyújt.
A kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola muzeális értékű könyvállományának megóvását, állagának fenntartását és a bennük foglalt értékek átörökítését vállaló Pro Bibliotheca Antiqua Baksayana Alapítvány titkára, Balogh Mihály elmondta: az elmúlt 25 évben mintegy 200 dokumentumot restauráltak és 800 könyvet köttettek be összesen mintegy hatmillió forint értékben.
Állományvédelemre és tárolásra, vagyis fertőtlenítésre, tisztításra, valamint polcrendszerek kialakítására három és félmillió forintot költöttek. Majdnem másfél millió forinttal támogatták a könyvtár értékeinek bemutatását célzó kiadványok megjelentetését és félmillió forintot fordítottak informatikai fejlesztésre.
Az alapítvány és a helyi gimnáziumi könyvtár történetét könyvbe is foglalták. A napokban megjelent kötet szerzője Balogh Mihály mellett Kisari Ottilia.
A könyvtáros tanár emlékeztetett: az 1679-ben alapított gimnázium könyvtáráról az első feljegyzés 1764-ből származik és 76 könyv létezéséről tanúskodik. Ebből ma hetet őriznek. A számos hagyatékból származó adománynak köszönhetően azonban a muzeális értékű dokumentumok száma ma 3600 példányra tehető, míg a teljes könyvtári állomány mintegy 30 ezer kötetet számlál.
A gyűjtemény egyik legrégebbi darabja egy Párizsban 1505-ben kiadott latin nyelvű kötet, és Listi László 1653-ban megjelent, a mohácsi csatáról szóló Magyar Márs című könyve – sorolta.
Kisari Ottilia szerint különlegesnek számít az a kis vékony füzet is, melyet Neumann Ferenc néven állított össze Molnár Ferenc író. Az olvasókönyv a szerző kunszentmiklósi tanárának gyűjteményében maradhatott fent. Unikumnak számítanak az itt őrzött 1848-as röplapok is, csakúgy, mint az a kötet, mely papírlapokra készült olajfestményeken állít emléket az erdélyi fejedelmeknek.
A számos Cicero-kötet mellett illusztrációi miatt különleges az 1650-es évekből származó Descartes-összes. A gyűjteményben számos első kiadású Széchenyi-kötetet is őriznek, akárcsak Petőfi Sándor 1844-ben kiadott, a Helység kalapácsa című könyvét.
