Az önkormányzat mellett az idén először a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. volt a házigazdája annak az évzáró összejövetelnek, amelyen 38 sportaktíva szabadidősport területén végzett kiemelkedő munkáját is jutalmazták.
Az esztendő végéhez közeledve a sportban is elérkezett a szokásos számvetések, értékelések ideje. Szerda este az egyik belvárosi étteremben a város szabadidősportját szervezők gyűltek össze egy kis év végi visszatekintésre – többek között a városi szakszövetségek vezetői, a különféle bajnokságokon, rendezvényeken rendszeresen résztvevő szervezők, polgárőrök, orvosok, illetve az eseményeket kiemelkedően népszerűsítő médiumok képviselői.
Csizi Péter, a sportért felelős alpolgármester a város nevében köszönetét fejezte ki a jelenlévőknek, hiszen, mint mondta, e népes csapat sportszeretete, lelkesedése, tenni akarása a garancia arra, hogy a pécsiek jól szervezett szabadidősport-rendezvényeken tölthessék el az idejüket – az utóbbi esztendőkben összességében mintegy évi tizenötezren éltek is a lehetőséggel.
Az alpolgármester „cserében” arra tett ugyanakkor ígéretet, hogy az önkormányzat a mostani szűkös anyagi helyzetben is megtalálja majd azokat a forrásokat, amelyek e rendszer szinten tartásához, mi több, fejlesztéséhez szükségesek, hiszen, mint mondta, „a város vezetői is tudják, hogy a sport a jövő záloga”.
És hogy mi is motiválja azokat az embereket, akik civil foglalkozásuk, munkájuk mellett, sokszor mindenféle ellenszolgáltatás nélkül vállukra veszik e rendezvények minden „nyűgét”?
Amint azt kérdésünkre Hegedüs Lajos, a megyei és városi asztalitenisz-szövetség alelnöke egyetlen szóba sűrítve megfogalmazta: mert egykor „megfertőződtünk kedvenc sportágunkkal”. Ha valakire, sok társa mellett persze, rá biztosan igaz e kitétel, hiszen immár három évtizede tanít, edzősködik, és szervezi a különféle bajnokságokat a többnyire ifjú pingpongosoknak.
„A mi sportágunkban az utóbbi esztendőkben némi visszaesés tapasztalható, sok szakosztályunk küzd anyagi gondokkal, és az utánpótlás is kissé megfogyatkozott, ugyanakkor örömünkre szolgál, hogy aki egyszer megszerette a pingpongot, az egy életre el is köteleződik mellette, hogy csak a körünkben ugyancsak örömmel köszöntött, 81 esztendős Ragoncsa Feri bácsi példáját említsem.”
„Ellenpólusként” egy most hódító útra induló sportág ifjabb képviselőjét, Károlyi Ákost, a városi tollaslabda-szövetség elnökét idézhetjük. Mint örömmel mondja, a klasszikus „strandjáték” mára versenysportként is meghódította Pécset, nem titkoltan elsősorban a Multi Alarm SE káprázatos tollaslabdacsarnokának köszönhetően. „Amikor Pécsre kerültem, minden időm arra ment el, hogy a testnevelőket, szülőket megpróbáljam meggyőzni, valóban igazi sport a mienk.
Mára fordult a kocka, nem én toborzok, hanem engem keresnek egyre többen, hogy szeretnének csatlakozni, mert kipróbálták, és rájöttek, milyen kiváló játék is a tollaslabda” .
