Mint megírtuk, egy rendkívül kalandos életű kályha, illetve kandalló került a BÁV kalapácsa alá múlt hét közepén. Most kiderült, hogy nem egy külföldi magángyűjtő, hanem egyenesen a város szerezte meg a műkincset.
A híres kandallóval a két évvel ezelőtt Pécsre érkező „Gránátalma fa, táncoló nőalakokkal” nevű váza és a Júlia vázás második darabja után ismét értékes Zsolnay-hagyaték került városunkba.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere elmondta: 2009-es megválasztását követően azt a célt tűzte ki célul, hogy a Zsolnay-örökség legértékesebb darabjai ne a világban elszórva, hanem Pécsett jelenjenek meg.
Ennek egyik első lépéseként a meglévő Zsolnay-gyűjteményeket kiegészítve megállapodtak Gyugyi Lászlóval arról, hogy a legértékesebb műtárgyakat megvásárolja Pécs, s azokat állandó jelleggel kiállítja a Zsolnay Kulturális Negyedben.
Néhány év múlva tovább folytatódott az értékmentés, amikor is külföldi műgyűjtőket megelőzve a város megszerezte az Apáti Abt Sándor által tervezett, közelmúltban előkerült, több mint száz éves vázáját.
Páva Zsolt akkor is hangsúlyozta: a Zsolnay-legenda Pécs elidegeníthetetlen értéke, mely meghatározza a város múltját, jelenét és jövőjét egyaránt.
A megkezdett értékmentés azóta is folyik. Gyugyi László rendszeresen újabb és újabb műtárgyakkal bővíti a pécsi tárlatot, emellett létrejött a Rózsaszín Zsolnay Kiállítás is, s a két Júlia-óriásváza második darabja is Pécsre került.
A Zsolnay-örökség hamarosan újabb értékes műtárggyal fog gazdagodni, ugyanis a Zsolnay Örökségkezelő NKft. a héten sikeresen licitált és 26 millió forint ellenében Zsolnay-kályhára tett szert.
– Pécs, a kultúra városa nem teheti meg, hogy ne szerezzen vissza egy ilyen kályhát, ha lehetősége adódik rá – vélekedett a polgármester.
A kályhát Miklósnak és feleségének, a kalandos életű Bónis Malvinnak készítették. Az 1870-es születésű Bónis Malvin korábbi férje halála után színésznőnek állt. Első híressé vált előadása Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátéka volt, melyben Malvin a francia királylány szerepét játszotta akkora sikerrel, hogy a 1905 februárjában a darab centenáriumi előadásán nemcsak virágcsokrot, hanem egy földszintes, hatszobás villát is kapott egyik lelkes hódolójától.
Ez a budapesti Thököly út 70 szám alatti villa – melyben később a Zsolnay-kandalló több mint száz esztendeig állt – két évvel később már Zsolnay Miklóssal osztotta meg. Itt kapott helyet a híres kandalló.
A keménycserépből készült, aranyló tüzű, zöld eozinmázas elemekkel díszített kandallót minden szempontból nevezhetjük fejedelmi darabnak. A kandalló a Zsolnay-féle kályhák nyilvántartási könyvében „Romanischer Camin Kachel” vagyis román stílusúnak nevezve szerepel.
Egy hasonló, historizáló kályha díszítette valaha a budavári palota egyik legszebb, Szent Istvánról elnevezett termét is, melynek megszületése egyébként pont Zsolnay Miklóshoz köthető, mert ő vetette fel, hogy az újjáépülő budavári palota egyik díszterme majolikával legyen burkolva. Ez a helyiség a második világháborúban teljes egészében megsemmisült és „az idő rozsdás vasfoga” által nem kímélve, így járt a legtöbb Zsolnay-féle kandalló.
A most megszerzett darab azonban nemcsak ritkasága, hanem története miatt is különleges.
A kályhát a Gyugyi-gyűjtemény keretében hamarosan be fogják mutatni, így azt bárki szemügyre veheti majd.
– Azt valljuk, hogy a Zsolnay Pécs számára ugyanolyan érték, mint Barcelona számára Gaudí. Ezért folytatjuk az értékmentést, hiszen Pécs hírnevét, vonzerejét növeli, ha itt tudjuk összegyűjteni és bemutatni a legnagyszerűbb alkotásokat – mondta Páva Zsolt polgármester.
[su_box title=”A kályha története” style=”glass” title_color=”#4f8d10″]
A helyiség kivitelezésének ötlete valószínűleg összefüggésben lehetett a korábbiakban már említett várbeli Szent István teremével, Talán ennek mintájára készítette el magának ezt a hasonló – a honalapítás korára utaló – szobát, melynek legfőbb éke a várbelihez hasonlóan egy Zsolnay-kandalló volt.
Zsolnay Miklós azonban nem sokáig élvezhette férfiszobájának nyugalmát, mert a kandalló lángoló tüze ellenére Bónis Malvinnal való viszonya kihűlt és a házaspár szétköltözött.
Az 1921-ben kelt Hecht Lipót nagykereskedő négy gyermekével kötött adásvételi szerződés az egész villára, melléképületeire és berendezésére vonatkozott, kivéve az ötödik pontban külön szerepeltetett Zsolnay-kandallót. Ennek megtartásához ugyanis érzelmi vagy esetleg anyagi okokból Bónis Malvin ragaszkodott. Végül aztán a kandalló az épületben maradt, talán a szétbontás és elszállítás nehézségei vagy az új tulajdonosok részéről történő pénzbeli megváltás miatt.1945-ben, amikor az oroszok elérték Budapestet elhagyták a villát teljes berendezésével és a kandallóval együtt.1945-ben a teljes épségben maradt épületet Gábor József közlekedésügyi miniszternek utalták ki.
Az ő 1964-es halálát követően 1965 és 1966 folyamán a villát minden külső díszétől megfosztották, vastagon bevakolták és még két emeletet húztak fel rá.Az eredeti ház földszinti hat szobájából két lakást csináltak és szükséglakásnak utalták ki őket.
A váltakozó bérlők állítólag annyira elhanyagolták a kandallót tartalmazó helyiséget, hogy az ablaküvegek egy része a jelenlegi tulajdonos 1975-ös beköltözésekor újságpapírral volt pótolva.
Források:
BÁV, Budapest Főváros Levéltárának Zsolnay Miklósné Bónis Malvinra vonatkozó iratai,
Budapest Főváros Levéltára Tervtárának a 32773. hrsz. telkére vonatkozó iratai és tervei
[/su_box]
Források:
BÁV, Budapest Főváros Levéltárának Zsolnay Miklósné Bónis Malvinra vonatkozó iratai,
Budapest Főváros Levéltára Tervtárának a 32773. hrsz. telkére vonatkozó iratai és tervei
