Orbán Viktor szerint 2011 az Európai Uniónak – a kommunizmus bukása óta – a legnehezebb éve lehet. Az Európai Parlament elnöke és frakcióvezetői Budapesten a magyar EU-elnökségről egyeztetnek a magyar kormánnyal.
A tanácskozás elején a miniszterelnök azt mondta: Magyarországon olyan politikai erőviszonyok uralkodnak jelenleg, amelyek nem fenyegetik az EU-elnökség stabil levezetését.
Megjegyezte ugyanakkor, könnyen lehet, hogy 2011 az EU-nak a kommunizmus bukása óta a legnehezebb éve lesz. Orbán felhívta a figyelmet arra is, hogy a Balkán sokkal kevésbé nyugodt térsége Európának, mint az messziről látszik.
A tanácskozás elején a miniszterelnök azt mondta: kormánya mögött nemcsak egyszerűen kétharmados támogatás van, hanem megállapodást kötött az összes parlamenti párttal is arról, hogy ők is mindent megtesznek a magyar elnökség sikeréért.
Orbán Viktor szerint jó hír az is, hogy Magyarországon legközelebb 2014-ben lesznek választások, így a magyar elnökséget semmilyen presztízsszempont nem befolyásolja.
Egy sokkal erősebb világversenyben kell helyt állnia Európának, és ebben a versenyben a kontinens nem lehet az a „komótos, dekadens és megfásult öregúr”, mint amilyennek ma sokan lefestik – mutatott rá, hozzáfűzve: a magyar, majd a lengyel EU-elnökség alatt „ismét fel kell mutatnunk a világnak, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni, amikor a régi megoldások már idejét múltak”.
Egész Európának komoly megújulásra lesz szüksége a következő időszakban – jelentett ki. Úgy tűnik – folytatta -, hogy sokkal több feladatot kell megoldani a magyar EU-elnökség alatt, mint azt gondolta volna; ilyen például az alapszerződés módosítása. Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy a magyar egy „válsághoz szokott”, edzett nép.
A Balkán törékeny, és ha a horvát csatlakozási tárgyalást nem tudják lezárni, és így nem adják meg a többi balkáni népnek az európai perspektíva realitásának érzését, „akkor mi magunk okozunk bajt abban a térségben” – emelte ki, hozzátéve, hogy ezért a horvát csatlakozás felgyorsítása, a tárgyalások lezárása szerepel a magyar elnökség célkitűzései között. Mindent megtesznek majd azért is, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez – szögezte le.
A kormányfő a prioritások között szólt a már említett szerződésmódosításról is, amellyel kapcsolatban azt mondta, szeretnék, ha az a lehető legrövidebb és legegyszerűbb módosítás volna, „ellenkező esetben úgy érezzük, hogy szétszaladnak a lovak, és nem hiszem, hogy bárki is képes lenne utána összeterelni őket”. „Szűk, határozott és fókuszált módosításban vagyunk érdekeltek” – közölte.
Beszélt a romakérdésről, amelyről közölte: Európának szüksége van egy közös, átfogó romastratégiára, amelynek megalkotása szintén a magyar elnökség alatt esedékes.
Kifejtette: az elnökségre való felkészülés keretében találkozott az EP-elnökkel, valamint a frakcióvezetőkkel, és az elnökség megkezdéséig mind a 26 tagállami miniszterelnökkel tárgyal. Emellett a keleti partnerség hat miniszterelnöke közül hárommal folytatott személyes tárgyalásokat, továbbá a Balkán térségéből is több kormányfővel egyeztetett.
„Meghallgattuk egész Európát” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: abban egyetértés van, hogy mindenki erős Európát szeretne, az ugyanis a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent, míg egy gyenge Európa „csak kolonc mindannyiunk nyakába”. Mint megjegyezte, ahogy az elnökség előtt, úgy annak átvétele után is ellátogat majd mind a 26 tagállamba, találkozik azok vezetőivel, és mindenhol szót emel az erős Európa eszménye mellett.
