Hamarosan újból órát állítunk, hiszen március utolsó vasárnapján – idén 26-án – ismét „vesztünk” egy órát, amikor éjjel két órakor három órára tekerjük előre az óramutatót. Az évente két alkalommal történő óraállításnak természetesen vannak védelmezői és ellenzői is. Érvek és ellenérvek pró és kontra.
Hamarosan eldőlhet, hogy mi lesz az óraátállítással, mert a parlament gazdasági bizottsága tárgyalhat arról a jobbikos indítványáról, amely megszüntetné a tavaszi és őszi óratekerést. E szerint hazánkban a továbbiakban a nyári időszámítást kellene figyelembe venni.
Az ügy azonban nem annyira egyszerű. Uniós irányelv vonatkozik a kérdésre a belső piac megfelelő működése érdekében, emellett az energiaügyért felelős államtitkár szerint galibákat okozna a nemzetközi vonatközlekedésben, bár jótékony hatása lehetne a turizmusra.
Az óraátállítás ellenzői között vannak, akik szerint a legutóbb energiatakarékossági okokból bevezetett eljárás nem jelent érdemleges gazdasági hasznot, ráadásul az is elveszik például a légkondicionálás során (és akkor még nem beszéltünk számos alternatív energiaforrás felhasználási lehetőségéről). Sokak szerint rossz hatással van a bioritmusra, néhány kutatás úgy véli, hogy komoly egészségügyi problémát okozhat (többen kapnak szívinfarktust és stroke-ot), megnő a közlekedési balesetek számra, sőt, egyesek állítják, hogy még az állatokat is megzavarja.
Az óraátállítás támogatói természetesen teljesen más álláspontot képviselnek. Vannak, akik szerint a legutóbb 1980-ban bevezetett módszer – a korábban többször is alkalmazták – éves szinten 4-5 milliárd forintnyi energia-megtakarítást eredményez, összességében pedig 100 milliárd forintot, legalábbis a MAVIR kimutatása alapján. Ez azért nem elhanyagolható tétel. Emellett egyes szakemberek szerint nem emelkedik az óratekerés miatti esetleges kialvatlanságból adódó közlekedési balesetek száma sem.
Így aztán mindenki a saját bioritmusa alapján kénytelen szembesülni azzal, hogy megéri-e vagy sem évente kétszer órát állítani…
